Macron történelmet írt, de még nem dőlhet hátra

A francia napilapok szerint Emmanuel Macron teljesítette az egy évvel ezelőtt beígért forradalmat, az elnökség után a nemzetgyűlésben is nagy többséget szerzett, jóllehet a győzelem mérsékeltebb a vártnál. A szerkesztőségi írások ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a rekordalacsony részvétel gyengítheti a sikeres kormányzás alapjait, s azt jelenti: a választók nem adtak biankó csekket az államfőnek.

Az 577 fős nemzetgyűlésben megszerzett 351 képviselői hely azt jelzi a Le Figaro szerint, hogy az Elysée-palota után a nemzetgyűlést is bevette Emmanuel Macron, aki a két választás négy fordulójában végbevitte azt a forradalmat, amelyben egy évvel ezelőtt rajta kívül senki nem hitt.

A konzervatív lap szerint azért példátlan az V. köztársaság 1958-as megalakulása óta a jelenlegi parlamenti többség, mert Emmanuel Macron pártja egyedül és nem koalícióban győzött, a köztársasági elnök egyedül hozta létre a saját többségét. “Államfőnek a saját többségével szemben még soha nem volt ennyire szabad keze” – hívta fel a figyelmet a Le Figaro, amely szerint intézményi szinten olyan forradalom történt, amilyenre még nem volt példa.

A vezető gazdasági napilap, a Les Échos is azt emelte ki, hogy Macron teljesítette, amit vállalt: abszolút többséget szerzett, teljesen új profilú képviselőkkel, akiknek 38 százaléka nő, s ezzel “új történelem íródik”. Mindez a lap szerint megkönnyíti Macron feladatát, de növeli az elvárásokat is vele szemben. A lap ugyanakkor nem biztos abban, hogy “ez (az új rendszer) jobban fog működni, mint a korábbi, és képes lesz válaszolni a kétfajta Franciaország elvárásaira”.

A liberális L’Opinion szerint is “új politikai korszak kezdődik”. A lap egy karikatúrát is közölt, amelyen Edouard Philippe miniszterelnök jelenti a Jupiter istenként ábrázolt Emmanuel Macronnak, hogy a parlamenti többség nyugalomban van a következő választásokig, mire Macron azt válaszolja: “Sikerült, most unatkozom”.

A baloldali Libération szerint a vasárnap este véget ért választási periódus hihetetlen volt. Egy éve Emmanuel Macronnak nem volt semmije a köztársasági rendszerben, hacsak nem egy egyszerű marokkó pálcikája egy kifulladt kormányzatban. Ma pedig minden az övé. Csak az elemzők által sem látott távolmaradás tompítja a győzelmét.

A katolikus La Croix is úgy véli, hogy a rekordalacsony részvétel “szemfényvesztéssé” változtatja az elnöki győzelmet, hiszen az V. köztársaságban “még soha nem választottak meg ilyen gyengén egy nemzetgyűlést”. A lap szerint a francia társadalom egyszerre van tele várakozásokkal és ellentmondásokkal, s emiatt nem adott szabad kezet az elnöki pártnak.

“Tény, hogy a köztársasági elnök ellenfelei távol maradtak az elmúlt két vasárnap (a választásoktól), de ez nem jelenti azt, hogy magukévá tették az elnök elképzelését Franciaországról, és azt sem, hogy készek lenyelni azokat a változtatásokat, amelyeket tervez” – írta a La Croix.

A fővárosi Le Parisien szerint a nemzetgyűlési választások legfőbb tanulsága, hogy miközben “szenvedélymentes Macron-hullám” borítja el az országot, a jobbközép Köztársaságiak csökkenteni tudták veszteségüket, vereségük a vártnál kisebb, miközben az eddig kormányzó szocialisták teljesen célt vesztettek, a Jean-Luc Mélenchon vezette radikális baloldalnak önálló frakciója lesz, Marine Le Pen vezetésével a Nemzeti Frontnak pedig az eddig kettő helyett nyolc képviselője lesz a nemzetgyűlésben a pártelnök irányításával.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Pristina, 2018. április 26.
Hashim Thaci koszovói elnök (j) és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke megbeszélést folytat Pristinában 2018. április 26-án. (MTI/EPA/Petrit Prenaj)

Koszovó elsődleges célja a teljes jogú EU-tagság elnyerése

Főként Koszovó európai integrációjáról, de a vízumliberalizációról és a Szerbiával fenntartott kapcsolat rendezéséről is tárgyalt csütörtökön Pristinában Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Hashim Thaci koszovói elnök, s utóbbi leszögezte: Pristina számára továbbra is a teljes jogú európai uniós tagság elnyerése a legfontosabb cél.

Read More »
Phenjan, 2018. április 10.
Kim Dzsong Un elsőszámú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt első titkára, a Nemzetvédelmi Bizottság első elnöke (k) a párt központi bizottsága politikai bizottságának ülésén Phenjanban 2018. április 9-én. (MTI/EPA/KCNA)

Kim Dzsong Un egy nagy kérdőjel az USA számára

Az amerikai hírszerzési szakértők gőzerővel próbálják felvázolni Kim Dzsong Un személyiségét, hogy Donald Trump elnök tudja, tulajdonképpen kivel készül tárgyalóasztalhoz ülni. Az elemzők azonban óriási kihívással szembesülnek, ugyanis a titokzatos észak-koreai diktátorról nagyon kevesen tudnak bármi érdemlegeset.

Read More »