Nem volt elég szavazat a román kormány megbuktatásához

Elutasította a román alkotmánybíróság szerdán azokat az óvásokat, amelyeket a legfelső bírói tanács (CSM), illetve Klaus Iohannis államfő terjesztett a taláros testület elé a kormány január 31-én hozott – azóta hatályon kívül helyezett – sürgősségi rendelete miatt, amelyben a büntető törvénykönyv és perrendtartás egyes cikkelyeit módosították, példátlan tiltakozási hullámot kiváltva.

A taláros testület úgy ítélte meg, hogy nem áll fenn alkotmányos jellegű jogi konfliktus sem a kormány és az igazságszolgáltatás, sem a kormány és a törvényhozás között. Az alkotmánybíróság szerdán csak azt elemezte, hogy jogosult volt-e a kormány sürgősségi rendelettel módosítani a Btk.-t.

Valer Dorneanu, az alkotmánybíróság elnöke kifejtette: a kormány jogosult a parlament felhatalmazása alapján törvényerejű rendeleteket hozni, illetve – kivételes helyzetekben – sürgősségi rendeletet kibocsátani. A január 31-i sürgősségi rendelet témája – a büntetőjog – nem szerepel az alkotmányban megszabott kivételek között, amelyekről tilos sürgősségi rendelet hozni, így a kormány nem került intézményi konfliktusba a parlamenttel – magyarázta Dorneanu. Azt most nem vizsgálták, indokolt volt-e a sürgősségi eljárás – tette hozzá.

Elutasította a román parlament az ellenzék bizalmatlansági indítványát, amelyet azért terjesztettek be a kormány ellen, mert az sürgősségi rendelettel módosította január 31-én a büntető törvénykönyvet és a perrendtartást. A bukaresti kabinet döntése nyomán Romániában nyolc napja tartanak a kormányellenes tüntetések, amelyek hatására a kabinet vasárnap hatályon kívül helyezte a Btk.-t módosító rendeletet.

Az ellenzék február 1-jén terjesztette be az indítványt, amelyet fenntartott a szerdai parlamenti vitán. Az indítvány mellett 161 törvényhozó voksolt, ami nem volt elég a kormánybuktatáshoz, hiszen ehhez 233 szavazat kellett volna.

Ami az igazságszolgáltatás és a kormány közti esetleges konfliktust illeti, az alkotmánybíróság szerint nem sérült az alaptörvény azáltal, hogy a kormány nem várta meg a CSM véleményezését, mert ez csak az igazságszolgáltatás megszervezését, intézményeinek működtetését, a bírák és ügyészek jogait érintő jogszabályoknál lett volna kötelező figyelembe vennie.

“A hatalmi ágak szétválasztása értelmében a törvényeket a parlament – adott esetben a kormány – hozza, az igazságszolgáltatás pedig érvényt szerez ezeknek. Egyik sem avatkozhat be a másik dolgába” – indokolta Dorneanu a második óvás elutasítását. Az alkotmánybíróság mindkét óvást szavazattöbbséggel utasította el.

A vitatott sürgősségi rendeletet tartalmi szempontból csütörtökön vizsgálja meg a taláros testület, amikor az ombudsman óvását bírálja el.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek