Már a török gazdaság is érzi a tisztogatás hatásait

A török valuta dollárral szembeni árfolyama pénteken történelmi mélypontra, 3,1735 lírára süllyedt és jelenleg is a 3,17-es szint közelében folyik a kereskedés, így a török valuta idén már 7 százalékot veszített értékéből.

Az isztambuli tőzsde vezető részvényindexe, a BIST 100 pénteken 3,15 százalékkal esett, az utóbbi két hétben pedig már több mint 7%-kal került lejjebb, azaz a gazdaságban is érződni kezdett a júliusi puccskísérlet után indult és azóta sem szűnő tisztogatási hullám hatása. Miután pénteken a terrorizmusellenes nyomozás keretében már kurd parlamenti képviselőket is letartóztattak, a piacok láthatóan elkezdtek beárazni egy nehezebb gazdasági környezetet.

Törökország nagymértékben függ a külföldi tőkétől, folyó fizetési mérlege deficitjének finanszírozásához és az adósságszolgálat teljesítéséhez évi 200 milliárd dollárra van szüksége – ahogy csökken a líra árfolyama, úgy jelent ez egyre nagyobb terhet az államháztartás számára. A líra árfolyama pedig folyamatosan csökken, 2013 októberében még nagyságrendileg 2 török líra ért egy amerikai dollárt, a puccskísérletet megelőző egy évben már a 2,8 – 3.0-as szintek között mozgott, most pedig újra gyengülésnek indult, ma egy dollár már 3,17 lírát ér.

A Nemzetközi Valutaalap a közelmúltban 4 százalékról, 2,9 százalékra szállította le a török gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését, a belpolitikai bizonytalansággal, az idegenforgalmi bevételek csökkenésével és a török vállalatok nagy adósságállományával indokolva a lépést.

Az EU-török viszonnyal kapcsolatban pedig eddig arról szóltak a hírek, hogy Törökország mikor mennyi pénzt kap a menekülthullám megfékezésére – ahogy azonban erősödik a tisztogatási hullám, folyik a demokrácia leépítése, úgy erősödnek az EU-ban is azok a hangok, amelyek a jelenlegi helyzet fenntarthatatlanságát jelzik.

Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter ma például felvetette, hogy az EU-nak gazdasági szankciókat kellene bevezetnie Törökországgal szemben – kiemelte, hogy az ankarai vezetés által a júliusi puccskísérletért felelősnek tartott Fetullah Gülen muzulmán hitszónok mozgalmának pártolásával vagy terrorizmussal gyanúsítanak meg mindenkit, aki kiáll az emberi jogokért és az ankarai vezetés eljárása méltatlan egy olyan országhoz, amely tagja a NATO-nak és az Európa Tanácsnak.

Az EU nem nézheti tétlenül a fejleményeket – szögezte le a luxemburgi külügyminiszter. Az uniós csatlakozási tárgyalások felfüggesztésének lehetőségéről szólva elmondta, hogy Törökországban a csatlakozási folyamat milliók számára az „egyetlen reményt” jelenti, így elsősorban a gazdasági nyomásgyakorlás lehetőségét kell megfontolni.

A török export 50 százaléka az EU-ba irányul, a törökországi beruházások 60 százaléka pedig az EU-ból érkezik – mutatott rá Jean Asselborn, hozzátéve, hogy a gazdaság megfelelő nyomásgyakorlási eszköz.

Steffen Seibert német kormányszóvivő hétfői berlini tájékoztatóján a luxemburgi külügyminiszterrel készült rádióinterjúval kapcsolatban kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a berlini vezetés „nem vesz részt szankciókról szóló vitákban”, azonban a halálbüntetés esetleges visszaállítása az uniós csatlakozási tárgyalások végét jelentené.

Forrás: MTI / Kitekintő