Jövő héten hétfőn, december 23-án egyeztet a magyar kormány a devizahitelesek kérdésében. A Népszabadság információi szerint a kabinet 17-20%-os csökkenést kíván elérni a devizahitelek törlesztőjénél, ám a Kúria hétfői döntése részben átrajzolta a terveket, ugyanis visszamenőleges hatályú módosítást nem hajthatnak végre.

Az ausztrál kamatdöntő ülés jegyzőkönyvében egyértelmű utalást olvashattunk tegnap.

A forint tegnap nagyot szusszant a Kúria döntését követően, a grémium azonban két kérdésben még nem nyilatkozott.

Tegnap a régiós devizák közül leginkább a forint gyengélkedett, pedig néhány külföldi bankház (pl. SocGen) már a forint erősödésére rendezkedett be.

Egységesen szabályozzák a jövőben európai szinten a lakóingatlanokra és az építési telekre vonatkozó jelzáloghitelezést, az eddiginél szélesebb körű tájékoztatást nyújtva a hitelfelvevőknek és nagyobb fokú védelmet biztosítva számukra a kockázatokkal szemben.

A devizahitelek témájában tegnap Kisgergely Kornél NGM-államtitkár jelezte, hogy a kabinet lépni kíván a Kúria december 16-i döntését követően, a menetrend azonban a döntés szövegezésétől függ, ez azonban nem jelent újdonságot az OTP/FHB duóra nézve.

876 milliárd forintra csökkent a hazai költségvetés hiánya novemberben. A 11 milliárdos többlet megfelelt a kormány várakozásainak.

Az OTP vonatkozásában tegnap a Kásler-ügyre vártunk, a luxemburgi bíróság a várakozásoknak megfelelően nem hozott ítéletet az ügyben a Magyar Nemzet információi alapján. 

Az OTP kapcsán figyeljünk arra, hogy ma kezdődik Luxemburgban a Kásler-per devizahitelezés tárgyában.

A magyarországi megoldáshoz hasonlóan Romániában is megosztanák a bankokkal a devizahitelesek árfolyamterheit.

Idehaza az OTP, az FHB és a forint kapcsán Navracsics Tibor által összehívott kerekasztal-beszélgetésre fókuszálunk.

Bombaként robbant a hír pénteken, hogy formába öntötték a magáncsőd intézményét.

A jelentős folyó fizetési mérleg többlettel rendelkező Németország is tagjává vált szerdán annak a tizenhatos országcsoportnak, amelynek esetében makrogazdasági egyensúlyhiányokat azonosított be az Európai Bizottság. Magyarországnál az egy évvel ezelőtti helyzethez hasonlóan négy indikátornál jelzett a „makroriasztó”, amelyek korrigálására Brüsszel határozott politikai lépéseket vár Budapesttől.

Nem múlik el nap devizahiteles hírek nélkül: sajtóinformációk (Magyar Nemzet, Népszabadság) szerint a Kúria november végén folytathatja egyeztetéseit a témában.