Lassuló növekedést jeleznek előre hazánknak

Az idei dinamikus, 3 százalékot meghaladó növekedés jövőre 2,5, 2016-ra pedig 2 százalékra mérséklődhet Magyarországon – prognosztizálja az Európai Bizottság kedden közétett őszi makrogazdasági előrejelzése. Az államháztartás hiánya idén várhatóan nem éri el a 3 százalékos küszöbértéket és a következő két évben tovább csökkenhet, a költségvetés strukturális egyenlege viszont 2014-ben jelentősen romlik. A GDP-arányos államadósság is hanyatlik, az infláció viszont akár 3 százalékra is felszökhet 2016-ban.

A kiugróan magas (egyedül Írországban bővült dinamikusabban a gazdaság), 3,2 százalékos idei gazdasági növekedés lassulását jósolja Magyarországról kedden közzétett őszi makrogazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság. Brüsszel – amely kedden hozta nyilvánosságra a 28 uniós tagállam 2014-2016 közötti időszakra vonatkozó makrogazdasági előrejelzéseit – arra számít, hogy az állami és a magánbefektetéseknek 2014-ben nagy lökést adó „egyszeri tényezők”, mint az uniós források felgyorsuló felhasználása és a jegybank növekedési programja, lecsengését követően a gazdasági tevékenység a gazdasági fundamentumokhoz nagyobb szinkronban 2015-ben előbb 2,5 százalékra, majd 2016-ban 2 százalékra lassul majd.

A dokumentum szerzői megállapítják, hogy a magyar GDP minden előzetes várakozást felülmúlva az idei első félévben éves alapon 3,8 százalékkal bővült, ami elsősorban a belső kereslet növekedésének volt köszönhető.

A következő két évben is a belső kereslet lendíti majd előre elsősorban a gazdasági növekedést, de a beruházásokról a magánfogyasztás felé tolódik az arány. A Bizottság várakozásai szerint az új devizahiteles szabályozás megnöveli majd a háztartások által elkölthető jövedelmet, miután a bankoknak vissza kell téríteniük azokat a bevételeket, amelyekre a törvény szerint nem tisztességes módon tettek szert. Ezzel párhuzamosan az export a fő kereskedelmi partnerek csökkenő kereslete miatt valamelyest visszaesik majd, miközben a magánfogyasztás erősödése miatt az import növekedésnek indul majd.

A brüsszeli előrejelzők arra számítanak, hogy a munkanélküliség szintje a következő években a 2014-es 8 százalék körüli szinten stabilizálódik (2015-ben és 2016-ban is 7,8 százalék körül lehet), míg a foglalkoztatás szintje és az aktivitási ráta egyaránt növekedni fog, folytatva az eddigi trendeket.

A fogyasztói árak 2014 első kilenc hónapjában az eléggé alacsony import, az alacsony élelmiszerárak, a szabályozott energiaárak és a hanyatló inflációs várakozások miatt nagyjából-egészében változatlanok maradtak. Ám ahogy ezek a hatások gyengülnek és a gyenge forintárfolyam beszűrődik az árakba, az infláció is hirtelen meglódul majd. Brüsszel most arra számít, hogy az infláció jövőre 2,5 százalékon, 2016-ban pedig már 3 százalékon lesz.

A növekedési kockázatokról szólva az előrejelzés megemlíti, hogy miután a magyar államadósság viszonylag nagy része (körülbelül 40 százaléka) devizában van nyilvántartva, Magyarország fokozottan ki van téve a nagy központi bankok által végrehajtott monetáris szigorításnak. Ez pedig magasabb kockázati felárhoz és a forint leértékelődéséhez vezethet, ami gyengítheti a magánszektor pénzügyi mérlegét.

Egy másik növekedési kockázat a külső kereslet csökkenéséből fakad, ami alacsonyabb növekedést és alacsonyabb inflációt idézhet elő. De – mutat rá a bizottsági prognózis – az orosz-ukrán válság elmélyülésének is rendkívül negatív hatásai lehetnek a reálgazdaságon és a pénzügyi csatornákon keresztül Magyarországra.

A növekedés ugyanakkor az előre jelzettnél is magasabb lehet, ha a magánfogyasztás a több elkölthető jövedelem miatt gyorsabban bővül és ha a vártnál gyorsabban helyreáll a hitelezés.

Ami az államháztartási hiány alakulását illeti, a Bizottság az ismert adatok alapján (ebbe még nem tudta beárazni a jövő évi költségvetés tervezetét, mivel azt nem kapta meg a jelentés lezárása előtt) nem tart attól, hogy akár idén, akár a következő két évben a GDP-arányosan 3 százalékos szint fölé menne a nominális deficit, ami tehát túlzott mértékű hiányt eredményezne. A 2014-es hiányt a Bizottság a kormány hivatalos hiánycéljával azonos szintre, éppen 3 százalék alá (2,9%) prognosztizálja a tavaly 2,4 százalékos szinthez képest.

A jelentés kitér arra, hogy bár az ESA2010-es statisztikai elszámolásra történt átállás a GDP 0,2 százalékával rontotta a sarokszámot, a tavaszi előrejelzés óta javult a költségvetési pozíció. Ez alapvetően két tényezőknek köszönhető: a költségvetési bevételi kilátások jelentős javulásának és a júliusban bejelentett kiadás-befagyasztásoknak. A kiadások terén tapasztalható lazítás és az uniós forrásokkal kapcsolatban várható pénzügyi korrekció is csak részben volt képes ezeket a kedvező hatásokat ellensúlyozni.

A Bizottság a jelenlegi helyzetből kiindulva, változásokkal nem számolva jövőre GDP-arányosan 2,8 százalékos, 2016-ra pedig 2,5 százalékos államháztartási hiányt jelez előre Magyarországnak, feltéve, hogy a stratégiai tartalékhoz nem nyúl hozzá a kormány.

Brüsszel kiegyensúlyozottnak látja a hiánypályát övező kockázatokat. A pénztárgépek bekötése a becsültnél akár nagyobb bevételeket is generálhat, míg a közszférákban tervezett bérbefagyasztás végrehajtása rejthet kockázatokat. További bizonytalanság származhat a helyi önkormányzatok pénzügyi mérlegéből és az uniós források pénzügyi korrekciójából is.

A Bizottság ugyanakkor arra is rámutat, hogy 2014-ben számottevően, a GDP 2,7 százalékával romolhat az előrejelzés szerint az államháztartás strukturális egyenlege, ami aztán a következő két évben ezen a szinten stabilizálódhat. (Mindez azzal függhet össze, hogy az időn 3,2 százalékos növekedés ellenére is az előző évhez képest a GDP 0,5 százalékával nőtt a hiány).

A GDP-arányos államadósság a prognózis szerint 0,4 százalékponttal 76,9 százalékra csökkenhet 2014-ben az előző évhez képest. 2015-ben 76,4 százalékra, míg 2016-ban már 75,2 százalékra mérséklődhet az államadósság.