Jóváhagyta a Krím félsziget és Szevasztopol városának az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozásáról szóló megállapodást és a területek új jogi alanyként befogadásáról szóló alkotmányos törvényt csütörtöki rendkívüli ülésén az orosz törvényhozás alsóháza.

Noha Olaszországban évek óta napirenden vannak az intézményi reformok, eddig kevés előrelépés történt. A 2014 februárjában hivatalba lépő új kormány ambiciózus terveiről Doris Lo Moro baloldali szenátorral beszélgettünk.

Ismét zajlik a kampány Szlovákiában, az elnöki posztért Fico és Kiska csapnak össze a második fordulóban március 29-én.

Egy nappal azután, hogy Oroszország része lett a Krím, már nem engedték be az ukrán politikusokat a területre, és több ukrán bázist is támadás ért. Orosz érvelés szerint ők csak az idegen hatalom katonáitól akarnak megszabadulni. Érkezik napi összefoglalónk.

Az Európai Parlament gazdasági szakbizottságának jelentése szerint a trojka tevékenysége nyomokban sem tartalmaz demokratikus elemeket. A képviselők egy része sürgeti az átlátható monetáris alap felállítását.

A szlovákiai elnökválasztás első fordulójának igazi győztese a milliárdos és az emberbarát Andrej Kiska. Mit tudunk róla?

Az EU és az Egyesült Államok vízumkorlátozással és számos orosz hivatalnok vagyonának befagyasztásával szankcionált, de szükség esetén további intézkedések megtételét is kilátásba helyezte.

Moszkvában ma délután aláírták a szerződést: a Krím és Szevasztopol mostantól Oroszország része.

Szenvedélyes beszéddel indokolta Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy miért is törvényes a Krím és Szevasztopol csatlakozása az Orosz Föderációhoz. Napi összefoglalónk következik.

A rövid kampányidőszak ellenére nem mindennapi eredményt sikerült elérnie a legnagyobb vajdasági magyar pártnak.

A krími parlament ma hivatalosan is bejelentette, hogy a vasárnapi népszavazás értelmében kikiáltja a függetlenséget, és egyben kéri felvételét az Oroszországi Föderációba. Napi összefoglalónk máris érkezik.

Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Szarajevóban járt, ahol egyúttal Brüsszel segítségét is megígérte. Bosznia-Hercegovina jövője persze ezzel együtt is kérdéses.

Május 22-25, 28 ország, 400 millió európai polgár, 751 képviselői hely, köztük 21 magyar, öt év. A tét: Európa jövője.

Közös nyilatkozatában törvénytelennek és illegitimnek nevezte a vasárnapi krími népszavazást Herman Van Rompuy, az Európai Tanács és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, akik hangsúlyozták, hogy a referendum eredményei nem lesznek elismerve.