Befejeződött a maratoni görög felülvizsgálat

Fél éven át tartó tárgyalássorozat után kedden szakértői szintű megállapodás született a trojka missziója és az athéni kormány között a görög makrogazdasági program negyedik felülvizsgálatáról. Az ország külügyminisztere szerint Görögország visszanyerheti normális státuszát az EU és az euróövezet tagállamai között.

Fél év után megállapodás született a Trojka és a görög kormány között a pénzügyi mentőcsomag feltételeként szabott kiigazítási program felülvizsgálatáról. A megállapodás egyelőre szakértői szintű és még jóvá kell hagynia az Eurócsoportnak is.

Athén a nehezen rátukmált és fontos érdekcsoportok érdekeit sértő strukturális reformokért cserébe hozzájuthat ahhoz a 10 milliárd eurós hitelrészlethez, amelyből 9,6 milliárd eurót májusban lejáró adósságainak a visszafizetésére fordíthat. „Odaadjuk nekik a pénzt, hogy visszafizethessék nekünk a tartozásukat” – közölte a BruxInfóval egy nevének mellőzését kérő EU-illetékes.

Az ország miniszterelnök-helyettese a hírre reagálva Brüsszelben közölte, hogy Athén a lezárt felülvizsgálat birtokában képes lesz a 2014 végén lejáró program utolsó részének a megtervezésére és végrehajtására. Ezzel a görög kormánynak arra az európai körökben időnként erős fenntartással fogadott elképzelésére célzott, hogy Athén a még mindig magas hozamok ellenére vissza kíván térni a tőkepiacokra, hogy onnan (is) finanszírozza magát.

Evangelosz Venizelosz leszögezte, hogy Görögország tavalyi elsődleges költségvetési többlete világviszonylatban is az első. A külügyminiszter (korábbi pénzügyminiszter) szerint ez lehetővé teszi azt, hogy Athén visszanyerje normális státuszát az EU és az euró zóna tagállamai között.

Nevük mellőzését kérő források emlékeztetnek rá, hogy a tárgyalások azért tartottak sokáig, mert a görög kormány alkupozíciói részben az elsődleges költségvetési többletnek köszönhetően javultak a hitelezőket képviselő Trojkával szemben, és a Szamarasz-kormány ilyen körülmények között, különösen a májusi EP-választások előtt igyekezett elkerülni mindenféle újabb megszorítást.

„Szamarasznak az volt a terve, hogy 2014-ben egyáltalán ne kelljen újabb konfliktusokat generáló kiadáscsökkentéseket végrehajtani” – mutatott rá egy forrás.

Ugyanez az illetékes úgy vélte, hogy ha Athénnak a következő években is sikerülne elsődleges többletet felmutatni (ami megfelelő szerkezeti reformok nélkül kétséges), akkor nem is áll olyan rosszul a szénája, mert évente csak a GDP 2-3 százalékát kellene félretennie adósságtörlesztésre. A görög adósság eleve 2042-ben fut csak ki, a görögök tehát hosszú visszafizetési időt és rendkívül alacsony kamatokat kaptak. „Ez a világ legjobb üzlete” – tette hozzá egy brüsszeli illetékes.

Ha viszont nem sikerülne többletet felmutatni a költségvetésben, már az egész program teljesítése veszélybe kerülne – érzékeltették nyilatkozók azt, hogy a hitelezők miért nyomják további reformokra a görög kormányt. Antónisz Szamarasz már többször is lenyilatkozta, hogy a jelenlegi 2014 végi lejárta után nem kíván még egy programot.