Törökország a terror árnyékában újra választ

  • A vasárnapi török megismételt választásoknak Európában és a Közel-Keleten is hatalmas tétje van.
  • A választásokat csalási pletykák, a kormánykritikus média ellehetetlenítése és újságírók bebörtönzése előzi meg.
  • A lakosság a végletekig megosztott – kurdok ezrei kerültek börtönbe, az ISIS-hez köthető merényletekben rengetegen haltak meg.
  • Az előrejelzések szerint nem várható változás az eredményben, az AKP most sem szerez többséget, folytatódhat a belpolitikai válság.

November 1-jén újra választásokat tartanak Törökországban, miután a júniusi szavazást követően egyik párt sem tudott kormányt alakítani. A Recep Tayyip Erdogan elnök vezette AKP 2002 óta először nem tudta megszerezni a parlamenti helyek abszolút többségét, hogy egyedül kormányozhasson, és meglepetésre megugrotta a 10 százalékos parlamenti küszöböt a kurdbarát HDP. Az eredmények a következőképpen alakultak: az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) a szavazatok 41, a kemalista-szociáldemokrata Köztársasági Néppárt (CHP) 24,8, a Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) 16,3, valamint a kurdok támogatását élvező Népi Demokrata Párt (HDP) a szavazatok 13,4 százalékát szerezte meg.

Ez alapján az AKP 258, a CHP 131, az MHP 80, a HDP 81 helyet nyert az 550 fős parlamentben. A koalíciós tárgyalások rendre zátonyra futottak, mivel egyik párt sem akart koalícióra lépni a korábbi kormánypárttal, mert elutasították a párt tervét, vagyis a prezidenciális rendszer törökországi bevezetését. Átmeneti kormány alakult és elhúzódó belpolitikai válság következett.

A két választás között nagyot fordult a világ Törökországban, a lakosság megosztottabb, mint valaha: az állam háborút folytat az Iszlám Állam, valamint a kurd fegyveres szervezet, a PKK ellen, aktivisták ezreit tartóztatták le Délkelet-Törökországban, és számos ISIS-hez köthető öngyilkos merénylet történt, főleg kurdok ellen – a legsúlyosabb, több mint 100 áldozatot követelő ankarai robbantás mindössze három héttel a választások előtt. A kormánykritikus hangokat folyamatosan elnyomják, az ellenzéki médiumokat ellehetetlenítik, és több újságíró is börtönben van azért, mert megsértette az elnököt.

Az események ellenére a mostani választások eredményében nagy változást nem jeleznek a közvélemény-kutatások. A legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy megismétlődnek a júniusi eredmények: az AKP-nak 41-42 százalékot jósolnak, és ismételten kudarcot vall az abszolút többség megszerzésében.

Közben felmerültek olyan félelmek is, hogy a kormány megpróbálja elcsalni a választásokat. A Today’s Zaman egy népszerű twitteres informátorra hivatkozik, miszerint az AKP 38, a választások eredménye szempontjából kritikus tartományba küldött beépített választási felügyelőket azzal az utasítással, hogy a szavazás végéhez közeledve adják le a szavazatot azok helyett, akik nem jelentek meg, majd nyilvánosságra hozott egy ötszáz nevet tartalmazó listát az álfelügyelőkről.

A választási csalások ellen civil kezdeményezés indult azzal a mottóval, hogy „Számold a szavazatod, ha törődsz” és emberek ezreit mozgósította, hogy ellenőrizzék a választások hitelességét és átláthatóságát. Az Oy ve Ötesi névre hallgató kezdeményezés egyesek szerint nagy szerepet játszott a választási csalások ellehetetlenítésében a korábbi júniusi választások alkalmával is.

Vasárnap folyamán 54 millió szavazót várnak az urnákhoz. A választások eredményeivel a lehető leghamarabb jelentkezni fogunk.

Sándor Krisztián

Friss hírek