Egy „nemmel” végződő népszavazási eredmény esetén drámaian meggyengülne a görög tárgyalási pozíció – figyelmeztetett pénteken Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, aki szerint még egy pozitív eredmény esetén is nagyon nehéz tárgyalásokra kellene felkészülni.
A „nem” szavazat a vasárnapi görög referendumon drámai mértékben rontaná a görög kormány tárgyalási pozícióját. De, még ha az „igenek” győznének, akkor is roppant nehéz tárgyalásokra kellene felkészülni. Ezt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke jelentette ki pénteken a Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón.
A görögök július 5-én járulnak az urnához, ahol formailag a hitelezőket képviselő intézmények utolsó, bár hivatalosan már nem érvényes javaslatáról kellene állást foglalniuk. Európai vezetők, a Bizottság elnökét is ideértve ugyanakkor az elmúlt napokban visszatérően arra figyelmeztették a görögöket, hogy a népszavazás Görögországnak az EU-hoz való viszonyáról és végső soron euróövezeti tagságáról szól majd.
Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök és kormányának tagjai ugyanakkor a hitelezők javaslatának elutasítására buzdítják honfitársaikat, azzal érvelve, hogy „a nemmel” kedvezőbb pozícióba kerülhet az ország az intézményekkel folytatott és egy hete félbeszakadt tárgyalásokon.
Közben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is hallatta a hangját, egy friss tanulmányra hivatkozva azt állítva, hogy Görögországnak a következő három évben – 2015 és 2018 októbere között – körülbelül 50 milliárd euró új hitelre lenne szüksége ahhoz, hogy fennmaradjon a felszínen. Ebből 36 milliárd eurót az eurózóna kormányainak kellene állniuk, a fennmaradó részt az IMF állná.
A valutaalap szerint a görög államadósság legalább 30 százalékát el kellene engedniük az állami és intézményi hitelezőknek ahhoz, hogy az fenntarthatóvá váljék. 2012-ben a magánhitelezők már elengedtek 105 milliárd euró görög adósságot. Az a vágás az akkori görög adósság körülbelül 30 százalékát érintette.
Emlékezetes, hogy az athéni kormány az adósságkönnyítésre vonatkozó konkrét ígéretet is szeretett volna látni a megállapodásban, ám a hitelezők mostanáig csak annak kilátásba helyezéséig jutottak el, hogy októberben napirendre tűznék ezt a kérdést. Máskülönben a hitelezők ragaszkodnak ahhoz, hogy először a görög kormány által végrehajtandó nyugdíj-, adó és egyéb reformokról kössenek megállapodást, amit viszont Athén utasított el.
Bizottsági részről a héten meglebegtették, hogy a második görög program június 30-i lejártával görög kérésre egy új, immáron harmadik pénzügyi támogatási programról indulhatnak hamarosan a tárgyalások. A vasárnapi görög referendumig azonban minden be lett fagyasztva, így a további tárgyalások is.
Hogy utána mi lesz a forgatókönyv, azt egyelőre senki sem tudja, de legalábbis nyíltan nem beszélnek róla.
Kitekintő / Bruxinfo.eu