Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
A Déli Áramlat tavaly december eleji kényszerű leállítása, valamint az ukrán válságból fakadó súlyos ellátási nehézségek kétségtelenül megkongatták a vészharangot a Balkánon, akár egy súlyos energiakrízist is könnyedén előrevetítve ezzel a teljesen kiszolgáltatott régióban. Az elmúlt hónapok sikeres tárgyalásai, továbbá a hétfőn Belgrádban tető alá hozott szerb-román egyezség ugyanakkor bizakodással tölthetik el a térség államait, habár az eddig befektetett munka babérjait egyáltalán nem biztos, hogy sikerül learatni.
Aleksandar Antić energiaügyi miniszter román kollégájával, Andrei Gerea-val folytatott hétfői, belgrádi kétoldalú megbeszélései során Szerbia meghívást kapott az AGRI-projektben (Azerbaijan-Georgia-Romania Interconnector) való részvételre – jelentette a BalkanInsight.com hírportál egybehangzó kormányzati forrásokra hivatkozva. A találkozón mindkét fél megerősítette elkötelezettségét az új vezeték mellett, amely az egész Balkán számára új, alternatív forrásként szolgálhat, jelentősen növelve ezzel a lokális energiabiztonságot.
A megszólaltatott szakértők ezzel szemben igyekeztek a kedélyeket lehűtve rámutatni, hogy a szerb gazdasági növekedés beindításához a tervezett interkonnektor nem képes hatékonyan hozzájárulva elegendő mennyiséget biztosítani, mivel az ország évi mintegy 2 milliárd köbméternyi gázigényének csupán 20 százalékát képes hazai forrásból fedezni, 80 százalékban orosz importra szorulva pedig kitettsége és sebezhetősége óriási. Figyelemreméltó adat, hogy ez az arány Románia viszonylatában már 85-15.
Az események Moszkva azon áprilisi bejelentése után gyorsultak fel lényegesen, miszerint Oroszország 2019-től Ukrajnán keresztül már nem biztosítja a zavartalan gázellátást partnerei számára. Ennek eredményeképpen június elején szerb-bolgár megállapodás született egy, a két ország közötti összekötő vezetékről, amely segítségével Belgrád nagyban növelheti energiapolitikai mozgásterét, mivel ezáltal csatlakozása biztosítottá válik az egyaránt azeri forrásokból táplálkozó, a várakozások szerint hamarosan, még az idei év során épülőfélben lévő transz-adriai (TAP) és transz-anatóliai (TANAP) hálózathoz is. A szerb kormányzat ugyanakkor még nem tett le az orosz „B-tervhez”, az úgynevezett „Török Áramlat”-hoz való csatlakozásról sem, ennek megvalósulása és valószínűsége azonban Brüsszelnek a Déli Áramlat esetében is mutatott ellenséges magatartása, továbbá a jelenleg a térséget rendkívüli bizonytalanságban tartó görög csődveszély miatt igencsak kétséges.
A hétfői megbeszélések eredményeit összefoglaló sajtótájékoztatón Antić bejelentette, hogy a Bukaresttel közösen megálmodott interkonnektor várhatóan kétirányú, 76 km hosszú lesz, 1 milliárd köbméteresre becsült éves kapacitással. A mielőbbi építés érdekében a két állam szakértői már elkészítették a főbb technikai vonalakat felvázoló végrehajthatósági tanulmányt, a projekt finanszírozását pedig uniós alapokból remélik az Európai Bizottság hatékony támogatásával. Mahmud Bušatlija, a Belgrádi Gazdasági Intézet kutatójának meglátása szerint az így nyert plusz mennyiség ugyanakkor nem lesz kielégítő még a szerb gazdaság motorjának berúgásához sem, mivel kérdéses kimenetele mellett sokkal drágább technológiai megoldásokat is igényelne egy átlagos vezetékhez képest.
A már 2010 óta folyamatosan napirenden lévő, kezdetben az azóta elhalt Nabucco és Déli Áramlat vetélytársaként is számon tartott AGRI-projekt óvatos becslések szerint is évente 5-8 milliárd köbméter gáz Európába juttatásáért lenne felelős, útvonala pedig az Azerbajdzsán és Grúzia közötti szárazföldi utazás után cseppfolyós halmazállapotúvá alakítva (LNG- liquefied natural gas) hajókon folytatódna a Fekete-tengeren keresztül, míg partot érve ismét eredeti formájában jutna el az öreg kontinens belsejébe.
Kaszás Gábor
