A görög szélsőbaloldal az adósságleírásról akar tárgyalni

A Sziriza görög szélsőbaloldali párt hatalomra jutása esetén véget vetne a jelenlegi kormány megszorító politikájának és az ország adósságának részleges elengedéséről tárgyalna a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel – közölte Alekszisz Ciprasz, a legnépszerűbb görög politikai tömörülés vezetője.

Bár a párt első embere elkötelezett Görögország euróövezeti tagsága mellett, hangsúlyozta, hogy Európának le kellene írnia a görög adósság egy részét. A politikus a Reuters brit hírügynökségnek adott interjújában leszögezte, hogy a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben fennálló tartozást vissza kell fizetni. Hozzátette, azt szeretné elérni, hogy az Európai Központi Bank (EKB) meghosszabbítsa az általa birtokolt görög államkötvények lejáratát.

A legfrissebb felmérések szerint a Sziriza nyerné az előre hozott parlamenti választásokat, amelyeket abban az esetben írnak ki, ha az elnökválasztás második, illetve harmadik fordulójában sem sikerül államfőt választani. Az első fordulót szerdán tartották az athéni parlamentben, Antonisz Szamarasz kormányfő jelöltjének azonban nem sikerült megszereznie a képviselők kétharmadának szavazatát.

Bár a párt vezetői korábban többször fogadkoztak, hogy hatalomra jutásuk esetén azonnal felmondják a pénzügyi segélyprogramot, Ciprasz most ismertette először részletesen pártja terveit a hitelek újratárgyalásáról.

„A tárgyalás azt jelenti, hogy tárgyalásos megoldást akarunk” – jelentette ki a 40 éves ellenzéki politikus, hozzátéve, hogy kezdetben kemény ellenállásra számít az európai vezetők részéről.

„Nem áll szándékunkban egyoldalú lépéseket tenni, hacsak rá nem kényszerítenek bennünket, de nem hiszem, hogy ez meg fog történni, az ugyanis senkinek nem válna a hasznára” – mondta Ciprasz.

A Sziriza vezetője kizárta annak a lehetőségét, hogy együttműködjenek a kormánykoalíciót alkotó konzervatív és balközép pártokkal. Kiemelte, hogy az előre hozott választások szélesebb nemzeti felhatalmazást eredményeznének.

A csőd szélére sodródott Görögország 2010 óta összesen 240 milliárd euró hitelt kapott az Európai Uniótól, az Európai Központi Banktól és a Nemzetközi Valutaalaptól. Noha a balkáni ország már túljutott a válság leküzdésének a nehezén, még mindig szüksége van a pénzügyi partnerei által nyújtandó hitelekre.

Az IMF szerint Görögország még messze áll attól, hogy kizárólag a piacokról finanszírozza adósságát. Szamarasz a múlt héten arra figyelmeztette pártjának parlamenti képviselőit, hogy katasztrofális hatása lehet annak, ha a kormány megbukik az elnökválasztás kudarca miatt.