Korodi Attila képviseli Romániát az ENSZ limai klímacsúcsán

Peru fővárosában, Limában zajlik a december 9­–12 időszakban az ENSZ által szervezett, COP20 elnevezést viselő klímacsúcstalálkozó, amelyen Romániát Korodi Attila környezetvédemi miniszter képviseli.

December 10-i felszólalásában Korodi ismertette, milyen lépéseket tett az Európai Unió a klímaváltozás ellen: „amint tudják, az EU tagállamai már eldöntötték, hogy 2030-ig – az 1990-es referenciaévhez képest –  40%-kal csökkentik az üvegházhatást kiváltó gázkibocsátást. Ez a jelentős lépés globális szemszögből mégis elenyésző, hiszen az EU-ban történő üvegházhatást kiváltó gázkibocsátás a globálisnak mindössze 8%-át teszi ki. Arra van szükség, hogy a jövőben mások is kövessék ezt a példát” – fogalmazott.

A felszólalásban a környezetvédelmi miniszter érintette a hatékony klímapolitikák kérdéskörét is. Példaként elmondta, hogy Románia az elmúlt húsz év során az egy lakosra eső üvegházhatást kiváltó gázkibocsátást 55%-kal csökkentette.

„Elértük azt is, hogy 2013-ra Romániában az összenergiafogyasztás 40%-át megújuló energiaforrások tették ki. Ez nyilván jelentős erőfeszítéssel és költséggel járt a lakosság számára, viszont emellett új munkahelyeket teremtett, illetve új technológiákat hozott a gazdaságba. Példaként említeném, hogy csak a szélenergia ágazatban 10 ezer új munkahely jött létre, illetve mintegy 4,5 milliárd euró érkezett a román gazdaságba” – magyarázta a környezetvédelmi miniszter. 

A konferencián jelenlevő több mint 10 ezer küldött célja, hogy leszögezzék az új globális klímaváltozási egyezmény alapjai, amelyet majd 2015 decemberében Párizsban írnak alá a felek, és 2020-tól lép érvénybe. Az új egyezményt fel kell, hogy vállalja mind a 190 ország, amely aláírta az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményét (UNFCCC). Ez azt jelenti, hogy mindegyiknek tenni kell azért, hogy 2050-re a globális hőmérsékletemelkedést legtöbb 2 Celsius fokra korlátozza.

Annak ellenére, hogy már tíz napja komoly tárgyalások folynak, még nem sikerült konzenzust elérni sem a szöveg, sem a különféle komponensek tekintetében. Sőt mi több, a szöveg egyre hosszabb és komplexebb. Az Európai Unió szempontjából ennek az az oka, hogy egyes országok ahelyett, hogy kilépnének a komfortzónájukból és együttműködnének, inkább hajnalak afelé, hogy megtartsák jelenlegi pozíciójukat.

A klímacsúcs apropóján ülésezett Limában az ENSZ Környezetvédelmi közgyűlése is. Az ülésen az is eldőlt, a következő nagy közgyűlésre 2016-ban kerül sor. Korodi, mint alelnök arról biztosította a jelenlevőket, hogy Románia teljes mértékben támogatja a Nairobiban tartott közgyűlésen elfogadottak alkalmazását.