A Trilaterális Bizottság Európa jövőjéről tárgyalt

A sokszor csak „a világ árnyékkormányának” is titulált testület európai szekciójának vezetője, az Európai Központi Bank korábbi elnöke, Jean-Claude Trichet, valamint Aleksandar Vučić szerb kormányfő beszédével nyílt meg hivatalosan is a hétfőig tartó tanácskozás. A közvélemény elől tudatosan homályba burkolózó, eddig már sok kritikával illetett vitafórum európai képviselőire számos megtárgyalandó probléma várt a szerb fővárosban.

A Tanjug értesülései szerint Trichet megnyitó beszédében három nagyobb csokorba (az európai integráció jövője; a Nyugat-Balkán; az aktuális orosz-ukrán helyzet) szedte a konferencián terítékre kerülő napirendi pontokat, nem elfeledkezve két, Európa sorsát alapvetően befolyásoló jelentős évfordulóról, az első világháború kitörésének centenáriumáról, és a berlini fal leomlásának 25. évfordulójáról sem. Ígéretet tett, hogy vendéglátóik, Szerbia és a szerb kormány a jövőben bátran számíthat a Bizottság segítségére az uniós csatlakozási folyamat során.

Jovan Kovačić, a szervezet szerb csoportjának elnöke szerint amennyire a régió már „túladagolt” történelemből, annyira kevés megértést kapott az elmúlt évszázadok során, amelyen a jövő generációk érdekében a lehető legsürgősebben változtatni kell. Emlékeztetett rá, hogy Belgrádot fennállása óta mintegy negyven alkalommal kellett újjáépíteni a történelem viharai közepette, ezért kiemelten nagy a döntéshozók felelőssége a helyzet mielőbbi orvoslásában. A szerb miniszterelnök megnyitó beszédében hitet tett az összefogás mellett, amellyel igenis elérhető egy „jobb jövő”, Szerbia pedig ebben a folyamatban a béke és a stabilitás követeként kíván részt venni.

A Trilaterális Bizottság háromévente lejáró (legközelebb 2015-ben) mandátumát mindig meghosszabbítja, legfőbb célkitűzése pedig az „egy világ terve”-ként elhíresült elképzelés, amellyel konszolidálnák és ellenőrzésük alá vonnák a hatalom négy centrumát (politikai, pénzügyi, intellektuális, spirituális), megteremtve ezáltal egy békésebb, hatékonyabb globális közösség alapjait. A tanácskozásokra meghívják ugyan a nemzetközi média illusztris képviselőit is, viszont őket (csakúgy, mint a Bilderberg-csoport találkozóin) titoktartási kötelezettség terheli a megbeszéléseken elhangzottakról.

A Trilaterális Bizottságot 1973-ban alapította meg David Rockefeller mágnás és Zbingiew Brzezinski, Jimmy Carter későbbi amerikai elnök főtanácsadója, elsősorban előbbi összezördülésének következményeképpen a Bilderberggel Japán felvétele ügyében. Idealisztikus céljain kívül legfőbb funkciója a gazdasági és politikai együttműködés erősítése volt az Egyesült Államok, Kanada, Európa és Japán között, amely később kiegészült a világ legnagyobb monetáris intézményeinek érdekegyeztetési terepével (Világbank; Európai Központi Bank; IMF).