A Jukosz részvényesei pert nyertek Oroszország ellen

A már nem működő Jukosz olajvállalat részvényesei pert nyertek hétfőn Oroszország ellen a hágai Állandó Választottbíróságon – jelentette a Kommerszant orosz napilap és a Reuters meg nem nevezett bírósági forrásra hivatkozva.

A világ egyik legnagyobb, kilenc évvel ezelőtt elkezdődött jogi perében Oroszországnak 50 milliárd dollár kártérítést kell fizetnie a részvényeseknek a vállalat javainak kisajátításáért.

A részvényesek követelése 100 milliárd dollár volt.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfői moszkvai sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Moszkvának nincsenek még hivatalos információi döntésről, de – mint mondta – a bírósági eljárásnak nincs vége, Oroszország fellebbezni fog.

A Jukosz 2003-ban megindult felszámolása során az orosz állam a stratégiai tulajdonos GML vagyonát kisajátította, és értékén alul a Rosneftnek (Rosznyefty) továbbadta. A gibraltári székhelyű GML 2005-ben a hágai választottbírósághoz fordult: döntsön az Oroszország által is aláírt 1994-es Energia Charta Egyezmény alapján felvetett kártérítési igényének jogosságáról. A bíróság egybehangzó véleménye szerint az orosz állam hiába mondta fel az egyezményt, köti a külföldi befektetések védelmét garantáló megállapodás.

A hágai Állandó Választottbíróság egy 115 tagország alkotta kormányközi szervezet. 1899-ben hozták létre az országok közötti viták eldöntésére. Mára egy modern döntőbírósággá fejlesztették, és nem csak államok közötti vitákkal foglalkozik, hanem peres fél lehet egy országcsoport, egy nemzetközi szervezet vagy egy magánintézmény is.

További tételek is az asztalra kerülhetnek

Összesen több mint 50 milliárd dollárt ítélt meg három felperesnek az orosz állammal szemben a hágai székhelyű Állandó Választottbíróság a Yukos (Jukosz) olajvállalat kisajátítása miatt.

Az eljárást a  vállalat korábbi részvényesei, a Cipruson bejegyzett Hulley Enterprises Limited, a Man szigeti Yukos Universal Limited, valamint a szintén ciprusi Veteran Petroleum Limited kezdeményezte Oroszországgal szemben, s azt állították, hogy az orosz állam intézkedései kisajátítással értek fel, megsértve ezáltal az úgynevezett Energia Charta Egyezményt.

A döntőbíróság közleménye szerint a három főből álló testület egyhangú döntéssel hozta meg hétfőn közzétett határozatát még július 18-án.

A több mint 1800 oldalt kitevő három ítélet tanúsága szerint a legjelentősebb kártérítést a Hulley Enterprisesnak kell Moszkvának kifizetnie. A Cipruson bejegyzett vállalat a 39 971 834 360 dolláros kártérítés mellett 3 388 197 dollár perköltség, továbbá 47 946 190 dollár ügyvédi költségre is számot tarthat Oroszországtól.

A szintén ciprusi Veteran Petroleum 8 203 032 751 dollár kártérítésre jogosult, emellett pedig 695 327 dollár perköltséget és 9 839 533 dollár ügyvédi költséget fizettethet ki az oroszokkal.

A harmadik felperes, a Man szigeti Yukos Universal 1 846 000 687 dollár kártérítés mellett 156 476 dollár perköltségre és 2 214 277 dollár ügyvédi költségre jogosult.

A Yukos 2003-ban megindult felszámolása során az orosz állam a stratégiai tulajdonos GML vagyonát kisajátította, és értékén alul a Rosznyeftynek adta tovább. A gibraltári székhelyű GML 2005-ben a hágai választottbírósághoz fordult: döntsön az Oroszország által is aláírt 1994-es Energia Charta Egyezmény alapján felvetett kártérítési igényének jogosságáról. A bíróság 2009-ben született döntése értelmében az orosz állam hiába függesztette fel az egyezmény alkalmazását, a felfüggesztés előtt kötött mind orosz, mind nemzetközi befektetéseket azt követően is megilleti az egyezmény alapján járó védelem.

A Hulley Enterprises, valamint a Yukos Universal a GML két leányvállalata, a Veteran Petroleum pedig a Yukos dolgozóinak nyugdíjalapja volt. A kiszabott 50 milliárd dolláros, átszámítva 11 477,55 milliárd forintnak megfelelő kártérítés Oroszország bruttó hazai termékének 2,5 százalékát jelenti.

Ezzel párhuzamosan a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága pedig csütörtökön ismerteti döntését arról, mekkora kártérítést kell fizessen az orosz állam amiért megsértette a cég magántulajdonhoz és jogorvoslathoz való jogát. Ennek tényét már 2011-ben kimondták a strasbourgi bírák, most már csak a kártérítés összegéről döntenek. Az ügyben a Jukosz jogi képviselői 81 milliárd euró kártérítési igényt fogalmaztak meg, ám mivel a bírák több pontban is elutasították a panaszukat, ennél várhatóan kisebb összegű kártérítést, strasbourgi zsargonban „jogos elégtételt” állapítanak majd meg.