Nagymecsetet építettek Koppenhágában

Felavatták csütörtökön Dánia első, húsz méter magas minarettel bővített nagymecsetjét, amelynek építését húsz millió euróval (mintegy hat milliárd forinttal) támogatta Katar, és amely heves politikai és társadalmi vitákat váltott ki az észak-európai országban.

Az építkezést már a kezdetektől széles körben bírálatok érték Dániában, szakértők attól tartanak, hogy a mintegy 200 ezer dániai muszlim esetleg a Perzsa-öböl menti arab államban uralkodó konzervatív szunnita iszlám befolyása alá kerülhet.

Az ország második számú vallásával bonyolult viszonyt ápolnak a dánok, és ezt a kapcsolatot a jobboldali, bevándorlásellenes Dán Néppárt 2001-2011 közötti kormányzása, valamint a Jyllands-Posten című dán lapban 2005-ben megjelent Mohamed-karikatúrák övezte erőszakos reakciók tovább terhelték.

Mind Helle Thorning-Schmidt miniszterelnök, mind a dán királyi család lemondta részvételét a koppenhágai Norrebro városrészben emelt mecset csütörtöki megnyitó ünnepségén.

A katari támogatást többen rossz szemmel nézik, és Kristian Thulesen Dahl, a Dán Néppárt politikusa korábban elmondta: azt gyanítja, hogy Doha „valószínűleg közvetett vagy közvetlen befolyást akar gyakorolni” a mecsetet látogató közösségre.

Mohamed al-Majmúni, a dán iszlamista tanács szóvivője azonban kijelentette, hogy nem érinti őket Katar politikája, és elmondta: az arab állam pénze „nagylelkű adomány, amellyel semmilyen követelés nem járt együtt”.

A szóvivő azt is elmondta, hogy a dán muzulmánok az iszlám mérsékelt változatát vallják. „Katarban vagy Marokkóban nem ugyanaz az iszlám, mint Dániában. Természetesen néhány elv sem a helyszínnel, sem idővel nem változik, de más dolgok változhatnak” – tette hozzá. A dán iszlamista tanács többek között szeretné lebeszélni a fiatal dán muzulmánokat arról, hogy Szíriába menjenek harcolni.

A mecset egy 6700 négyzetméter nagyságú kulturális központ része, amely egyebek között egy tévéstúdiónak és egy sportcsarnoknak is otthont ad.