A dánok bevezették a kettős állampolgárságot

Elfogadták a kettős állampolgárságot engedélyező törvényt Dániában.

A dán törvényhozás, a Folketing június 4-én nagy többséggel elfogadta az állampolgárságra vonatkozó törvény módosítását, és ezzel engedélyezte a kettős állampolgárságot. A Dániában élő külföldieknek tehát nem kell lemondaniuk a saját állampolgárságukról azért, hogy egyenjogúak legyenek a dán állampolgárokkal. A törvénymódosító javaslat beterjesztője a kormánykoalícióban részt vevő Szociálliberális Párt volt, de a parlamentben lévő baloldali és centrista pártok is mind támogatták a javaslatot, míg a jobboldali Konzervatív Párt és a populista Dán Néppárt ellenezte azt. Az állampolgársághoz való jutás módján nem változtattak.

„A kettős állampolgárságról való döntés sokaknak nagy jelentőségű a nemzeti identitás és hovatartozás tekintetében. Egy globalizált világban ezek sokat jelentenek. Ma már egyre többen költöznek külföldre, mégis erős kötődéssel viszonyulnak hazájukhoz. Nem fogjuk választásra kényszeríteni őket” – nyilatkozott Karen Hækkerup igazságügyminiszter. A mintegy negyedmillió külhoni dánt képviselő Danes Worldwide szervezet üdvözölte a döntést, melyért már régóta kampányolnak: „Az eddigi törvény megnehezítette a külhoni dánok integrációját a fogadó államokban. Rengeteg problémát jelentett ez a mindennapokban. A legnépesebb más-állampolgárságú bevándorló csoport Dániában maguk a dánok” – mondta Anne Marie Dalgaard, a szervezet főtitkára. A törvény előreláthatólag jövő nyáron lép életbe.

Uniós trendek

Bár a maastrichti szerződés bevezette az uniós állampolgárság fogalmát (illetve azonos szociális és gazdasági jogokat adott), mégsem váltotta ki az államok szuverenitására épülő klasszikus állampolgárságot. Megfigyelhető viszont egy, a többes állampolgárságra vonatkozó liberalizáló trend az Európai Unión belül.

A szomszédos Svédország 2001-ben engedélyezte a többes állampolgárságot, de a nem EU-tag Norvégiában – hasonlóan a szlovák szabályozáshoz – aki egy másik állam polgára lesz, automatikusan elveszti norvég állampolgárságát. A balti államokban az orosz kisebbség kérdése miatt is problémás a helyzet: míg Lettországban csak az EU, NATO és EFTA-tagállamok, valamint Új-Zéland, Ausztrália, Venezuela és Brazília állampolgárságát engedélyezik a lett mellett, Litvániában és Észtországban tulajdonképpen nem engedik a kettős állampolgárságot. Németországban pedig élénk társadalmi vita zajlik a szabályozás mikéntjéről. A többes állampolgárságról tehát nincs – és belátható időn belül valószínűleg nem is lesz – egységes uniós szabályozás, így az egyes államok (sokszor politikailag motivált) preferenciája dönti el ezt a kétségtelenül érzékeny kérdést.

Simon Ádám

Friss hírek