Magyarország is belép a bankunió „előszobájába”

Magyarország EU-nagykövete is aláírta szerdán az egységes bankszanálási alap feltöltéséről és a nemzheti hozzájárulások közös célú felhasználásáról szóló kormányközi megállapodást. Hazánknak csak a bankunióhoz való csatlakozás pillanatától kell alkalmaznia a szerződésben foglaltakat.

Magyarország is aláírta szerdán azt a kormányközi megállapodást, ami a majdani egységes bankszanálási alap feltöltéséről és a nemzeti hozzájárulások közös célú felhasználásának módozatairól rendelkezik. A dokumentumot, ami még nem jelenti a bankunióhoz történő automatikus csatlakozást, de annak előfeltétele, a 28 tagállamból 26-an írták alá, Nagy-Britannia és Svédország nem.

A kormányközi megállapodás kiegészíti az egységes bankszanálási mechanizmusról (SRM) a Tanács és az Európai Parlament által elfogadott uniós rendeletet, ami a bankok rendezett felszámolásának szabályairól rendelkezik úgy, hogy ne az adófizetők állják a számlát.

A magyar kormány sokáig tanakodott, hogy csatlakozzon-e a most aláírt egyezményhez, amelynek kitárgyalásában maga is részt vett. Úgy tudjuk, hogy az aláírásról már hetekkel ezelőtt megszületett a döntés, amit azonban Budapest nem vert nagydobra, miként a szerdai aláírást sem. Arra a kérdésre, hogy mi döntött végül a kormányközi megállapodás aláírása mellett, egy névtelenségbe burkolózó forrás a magyar miniszterelnök szavait idézte, miszerint „ha az ember nem a vacsoraasztalnál foglal helyet, könnyen az étlapra kerülhet”.

A mostani aláírás ugyanakkor még nem jelenti a bankunióhoz történő magyar csatlakozást. Valójában a most a magyar állandó EU-képviselő által aláírt megállapodás az euróövezeten kívüli országokra, így hazánkra is csak akkor lesz kötelezően érvényes, ha és amikor belépnek a bankunióba, ahová az egységes bankfelügyeleten és az egységes bankszanálási rendszeren keresztül vezet az út.

A kormányközi megállapodás aláírása ilyenformán formalitás, ami ugyanakkor jelentőségteljes kiállás a közös projekt mellett.

Bár a feltételek mára ismertté váltak, a bankunióhoz történő csatlakozásról nem sürgető döntést hozni. Illetve ez csak abban az esetben válna sürgetővé, ha Magyarország ott szeretne lenni a bankunió (az egységes felügyeleti mechanizmus) startvonalán, ami legkorábban idén november 4-én várható, feltéve, hogy az Európai Központi Bank (EKB) megítélése szerint ennek minden feltétele adott lesz addigra. Ha hazánk ott szeretne lenni a startvonalnál (ami nem valószínű), akkor ezt a kérdéses időpont előtt legalább öt hónappal előtte, vagyis már júniusban jeleznie kellene az EKB-nak, készségét jelezve a „szorosabb együttműködésre” az eurózóna jegybankjával. A kérelem benyújtásának az MNB-ről szóló törvény módosításáról szóló tervezet elkészítése is az előfeltétele, hiszen a bankfelügyeletet a jegybanktól az EKB venné át. Frankfurtnak ezt követően át kellene világítania a hazai bankrendszert, ahogy azt jelenleg az euróövezet bankjaival is teszi. Ez vesz igénybe körülbelül öt hónapot.

A bankunió két pilléréről, az egységes bankfelügyeleti mechanizmusról és az egységes bankszanálási mechanizmusról folytatott tárgyalásokon a valutaövezeten kívüli tagállamoknak, köztük Magyarországnak egybehangzó vélemények szerint kedvező feltételeket sikerült kialkudnia mindkét esetre: ha kezdettől fogva csatlakoznánk vagy csak a későbbiekben. Ezt a BruxInfónak nyilatkozva korábban Györkös Péter, magyar EU-nagykövet is megerősítette.

Hazánknak legkésőbb az euró bevezetésekor kell belépnie a bankunióba. Addig azonban a rugalmas keretnek köszönhetően bármikor beléphet. Ha erre sor kerülne, a magyar tulajdonú bankok közül az OTP közvetlen felügyelete mindenképpen átkerülne Frankfurtba, továbbá 13 külföldi kézben lévő leánybanknak.

Szakértők, így Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel kutatóintézet munkatársa és hazai banki források is úgy vélték a BruxInfónak, hogy sokkal több érv szól a csatlakozás mellett, mint ellene. A legfajsúlyosabb érvnek az tűnik, hogy az EKB ernyője egyfajta minőségi garanciát jelentene az alá állóknak, és kívül maradva alighanem nagyobb költségek árán tudnának pénzügyi forrásokat bevonni a bankok. Egyes vélemények szerint a politikai beavatkozástól is jobban védené a pénzügyi szektort a bankunió. Másfelől az OTP a nagy bankunióban relatíve kis banknak számítana és nem lenne olyan kiváltságos helyzetben, mint jelenleg egy kisebb piacon, ahol ő a meghatározó szereplő.

A BruxInfo úgy értesült, hogy a kormány előbb meg akar győződni az új mechanizmus működéséről, mielőtt a csatlakozás kérdésében döntene. Több más ország is hasonlóan áll a kérdéshez, a kívülállók közül talán csak Románia és Dánia tervez azonnali belépést, miközben Nagy-Britannia és ezek szerint Svédország is kimarad. (Formailag ez a briteknél akár végleges döntés is lehet, a svédeknek azonban egy ponton be kell lépniük, mivel nincs kimaradási lehetőségük az euróból).

A szerdán aláírt kormányközi megállapodás értelmében az egységes bankszanálási alapot nyolc év alatt hozzák létre, a bankunióban résztvevő országok valamennyi hitelintézetének fedezett betétállományának legalább 1 százalékának megfelelő összeghatárig. Az összeg nagyságát a nyolc év végére 55 milliárd euróra becsülik.

Az alapot kizárólag a bankok befizetéseiből töltik fel, mégpedig úgy, hogy a tagállamokban beszedett bankszanálási pénz egy részét az európai alapba utalják, ami eredetileg az egyes aláíró országokhoz tartozó (nemzeti) részekből áll majd. Ezek a nemzeti alkotórészek egy nyolc évig tartó átmeneti időszak végén olvadnak össze egységes bankszanálási alappá. A tagállami hozzájárulások közös célra felhasználható része az első évben a teljes keret 40, a második évben pedig további 20 százaléka (a második év végére tehát 60 százaléka) lesz. A fennmaradó 40 százalékos részt hat év alatt évről-évre egyenlő arányban „közösségiesítik”, vagyis használhatják fel közös célokra.

Az egységes bankszanálási alap azonban csak az utolsó mentsvár lesz, és abban az esetben kerül bevetésre, ha minden más meglévő eszköz és lehetőség kimerült. Az alapszabály mostantól ugyanis a belső feltőkésítés lesz, ami azt jelenti, hogy a bankoknak adófizetői pénzek helyett első körben a részvényeseiket és a hitelezőiket kell majd tetemre hívni, ha menteni kell a „családi ezüstöt”. A bankok eszközállományának legalább a 8 százalékáig nekik (és egy előzetes sorrend értelmében a 100 euró fölötti betétek tulajdonosaiknak) kell majd előteremteniük a forrásokat, mielőtt bármilyen más eszközt bevetnének. Ez szakértők szerint az esetek túlnyomó részében elég is lesz, legalábbis az eddigi bankszanálások során nem volt szükség 8 százalék fölötti belső feltőkésítésre.

A tagállamok miniszterei a kormányközi megállapodással együtt egy nyilatkozatot is elfogadtak, amiben leszögezték, hogy az egységes bankszanálási alap feltöltésének szakaszában úgynevezett áthidaló finanszírozás is rendelkezésre fog állni. Ez tagállami forrásokból, banki hozzájárulásokból vagy a meglévő mechanizmusokkal összhangban az Európai Stabilitási Mechanizmusból (ESM) származhat. Az egyes tagállami alkotórészek ideiglenesen egymás között is kölcsönözhetnek.

A tagállamok arról is megállapodtak, hogy az átmeneti időszakban tárgyalásokat kezdenek egy közös pénzügyi védőhálóról annak érdekében, hogy az egységes bankszanálási alap kölcsönöket vehessen fel, amelyeket a bankszektor hozzájárulásaiból kell majd visszafizetni.

A kormányközi megállapodáshoz csatolt nyilatkozatban a szerződő felek leszögezik, hogy maguk számára kötelezőnek tartják a belső feltőkésítési szabályokat, ahogy azokról a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv rendelkezik. Ennek betartása az alaphoz való hozzáférés előfeltételének számít majd.

A kormányközi megállapodás a bankunióban résztvevő országok ratifikációs okmányainak letétbe helyezését követő második hónap első napján lép majd életbe (annyi megkötéssel, hogy a résztvevők súlyozott összesített szavazatainak legalább a 90%-a már ratifikált). A megállapodás aláírói ugyanakkor elfogadtak egy nyilatkozatot, miszerint a ratifikációs folyamat időben történő lezárására törekszenek majd, hogy az egységes bankszanálási mechanizmus 2016. január 1-re teljesen működőképes legyen.