A horvát Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletében úgy döntött, hogy kiadható Németország számára az ott továbbra is politikai gyilkosság megszervezésével vádolt egykori jugoszláv titkosszolgálati tiszt, Josip Perković. A később a tuđmani Horvátország titkosszolgálati alapjait is lefektető, mára már nyugdíjazott horvát tisztet Berlin az európai elfogatóparancs alapján kérte ki attól a Zágrábtól, amely uniós csatlakozását követően is sokáig blokkolta a 2002 augusztusa előtt elkövetett bűncselekmények vádlottjainak kiadatását.
A Zoran Milanović vezette kormány ezzel a lépéssel gyakorlatilag Horvátország uniós csatlakozási szerződését is megszegte, s végül csak a Brüsszelből érkező intő szavak, illetve a szankciók alkalmazásának lehetősége győzte meg arról Zágrábot, hogy törvényt módosítson. Az azóta már átalakított jogszabály 2014 első napjától kezdve megszűntette a korábbi időkorlátozást, így a délszláv ország tulajdonképpen köteles az úgynevezett európai elfogatóparancs értelmében eljárni. Akkor is, ha az érintett bűncselekmény a fent már említett 2002 augusztusa előtt történt.
Letartóztatás és az elsőfokú ítélet
Horvátországban nem okozott túl nagy meglepetést, hogy eme jogi procedúra első áldozatai éppen Josip Perković, illetve egykori főnöke, Zdravko Mustač lettek. Lehetséges kiadatásukról első fokon a horvátországi ítélőszékek döntöttek, s míg Perković ténykedését a Đureković-gyilkosság viszonylatában Zágráb nem tartotta elévültnek, addig egykori felettesét Velika Gorica bírósága éppen az elévülésre hivatkozva mégis felmentette.
Az elsőfokú ítéletet követően ráadásul érdekes fordulat következett be a délszláv országon belül, hiszen Perković lehetséges kiadatása ellen nem csupán ügyvédje kelt ki, hanem a zágrábi kabinet holdudvara is felháborodásának adott hangot. Majd néhány nappal később – a horvátországi igazságszolgáltatás függetlenségét sokak szerint sajátos színben feltűntetve – maga az államügyészi hivatal is megfellebbezte a Zágráb Megyei Bíróság akkor még nem jogerős döntését.
Folytatás a Legfelsőbb Bíróságon
A fentiek következtében Horvátországban meglehetősen nagy közérdeklődés övezte a Perković esetében eljáró fellebbviteli szerv ítélethozatalát. Főleg annak fényében, hogy a már január 17-én megszületett döntést csak négy nappal később hozták nyilvánosságra. A Legfelsőbb Bíróság – Perković ügyvédjét idézve – azonban nem okozott meglepetést és immár jogerős ítéletével megerősítette az elsőfokú bíróságot, azaz lehetővé tette az egykori titkosszolgálati vezető Németországnak történő kiadatását.
Ante Nobilo, Perković védője ezt követően kijelentette; futnak még egy kört a horvát Alkotmánybíróságnál is, mert véleménye szerint nem kérdéses, hogy a Legfelsőbb Bíróság ítélete nem csupán az európai normáknak, de a délszláv állam alaptörvényének is ellentmond. A horvát sajtó által megkérdezett jogi szakértők ezzel együtt világossá tették; a kiadatás elhalasztására így sincs sok esély, hiszen a tíznapos határidő a taláros testület számára is elegendő lehetőséget jelent az ügy véleményezésére.
Mátraházi Tibor
Mátraházi Tibor