Küszöbön a megegyezés a bankunióról

Az Európai Unió döntéshozói Strasbourgban a tárgyalások utolsó körében megegyezésre jutottak az új szabályok kérdésében, amelyekkel a fizetésképtelenné vált bankokat segítik majd a jövőben.

A bankmentésről szóló irányelv hierarchiát állít fel a hitelezők között egy újabb bankválság esetére. A részvényesek és a kötvénytulajdonosok kerültek a sor elejére, az adófizetők pedig a sor végére. A közpénzeket csak végső esetben használhatnák fel a bankok összeomlásának elkerülésére.

Gunnar Hökmark, a jogalkotás irányításával megbízott európai parlamenti képviselő azt nyilatkozta, hogy az új mechanizmus azt az üzenetet küldi a részvényeseknek és a hitelezőknek, hogy ők viselik majd a nehéz napok terheit a jövőben (és nem az adófizetők).

Michel Barnier egységes piacért felelős biztos úgy jellemezte az egyezséget, mint egy elengedhetetlen lépést a bankunió kiteljesítése felé.

Az egyezség értelmében minden tagállamnak fel kell állítania egy nemzeti alapot, amely fedezné egy esetleges bankmentés költségeit.

Az Európai Unió pénzügyminiszterei kedden, december 11-én a 12 órás tárgyalás során közelebb kerültek a megegyezéshez a bankfelügyelet kérdésében, a végső megoldásra azonban még várni kell. A tárgyalásokat vezető Rimantas Sadzius litván pénzügyminiszter elmondta, hogy a héten újabb találkozóra kerül majd sor. A múlt kedden meghozott egyezség azonban csak egy része a kívánt és tervezett reformoknak. Az unió pénzügyminiszterei a héten folytatják tovább a tárgyalásokat az egységes bankszanálási mechanizmusról.

A kompromisszumos megoldás eloszlathatja Németország aggályait a közös európai alappal kapcsolatban, amely a bankok mentését fedezné. Felmerült továbbá a kérdés, hogy felruházzák-e az Európai Bizottságot olyan hatáskörrel, hogy a bankokat mentési eljárás alá vegyék.

A miniszterek elképzelése egy új kormányközi szerződés szükségességét hordozza magában, hasonlóan az Európai Pénzügyi Paktumhoz, amely lehetővé tenné a hozzáférést a nemzeti szanálási alapok számára más tagállamok forrásaihoz. Ugyanakkor a tagállami hozzájárulásokat fokozatosan egy központi alappá olvasztanák össze. Továbbá létrehoznának egy testületet, amelynek feladata az lenne, hogy eldöntse: az euróövezet bankjainak újratőkésítésére vagy felszámolására van szükség. A testület a Bizottságnak és a tagállamoknak tartozna felelősséggel.