Romlik az ukrán gazdaság a tiltakozásoknak köszönhetően

Az ukrajnai tömegtüntetések, a politikai helyzet labilitása elmélyítik az ország gazdasági válságát és a nemzeti valuta összeomlásához vezethetnek − állítják külföldi megfigyelők.

Az eddig is súlyos ukrán gazdasági válságot tovább mélyíti a politikai feszültség, és az elemzők attól tartanak, hogy a kialakult helyzet valutaválságba torkollhat. A kijevi vezetés egyetlen szerencséje, hogy a következő hónapokban viszonylag kisebb külföldi adósságtörlesztés esedékes, így erről az oldalról nem fenyegeti csőd, de ha a tömegtüntetések nem csökkentik nyomásukat, a hrivnya árfolyama drasztikusan zuhanhat − írta az AFP francia hírügynökség. A politikai labilitás miatti félelem megnöveli a külföldi valuták iránti igényt, és a jegybank védelmi manőverei gyorsan fogyasztják amúgy is megcsappant tartalékait. A központi bank valutatartaléka november végére 18,8 milliárd dollárra csökkent, ami egy hónap alatt 9 százalékos esést jelent. Egy év alatt harmadával zuhant és már csak 2,5 havi importot képes fedezni az egészséges minimumnak tartott három hónap helyett.

A kormány egyelőre sikertelennek látszó harcot folytat azért, hogy kivezesse az országot a 18 hónapja tartó recesszióból: a folyó fizetési mérleg hiánya már meghaladja a 8 százalékot. Az ország rendkívül érzékeny a világgazdasági változásokra, exportja az acélra és más nyersanyagokra épül, s az ezek iránti kereslet csökkenése vitte a csőd szélére: az idei harmadik negyedévben még mindig 1,5 százalékkal zsugorodott a bruttó hazai termék. Bár az ellenzék szerint 5 milliárd dolláros a költségvetési hiány és elkerülhetetlen az államcsőd, az elemzők nem osztják ezt a véleményt, bár a helyzetet súlyosnak tartják.

Mikola Azarov miniszterelnök éppen ezzel indokolta az Európai Unióval való társulási szerződés megkötésének elhalasztását, ami az orosz vámkedvezmények megszűnésével (és egyéb moszkvai bosszúval) fenyegetett volna. Kétségtelen, hogy Moszkvának hatalmában áll igencsak megkeseríteni Ukrajna társulását az unióval, sőt lehetetlen helyzetbe hozhatta volna az országot, amit az EU még hosszú évekig nem lett volna képes kompenzálni.

Jövőre 5,5 milliárd dollárnyi hitelt kell Ukrajnának törlesztenie, ebből 3 milliárddal az IMF-nek, 1 milliárddal az orosz állami banknak, a VTB-nek tartozik. Bár az elemzők szerint szó sincs róla, hogy a közeljövőben Kijev fizetésképtelenné válna, a piacok ebben egyre kevésbé biztosak: az ukrán államkötvények kamata a világon a harmadik legmagasabb, csak Argentína és Venezuela előzi meg − a 2014. júniusi lejáratú állampapíré 19,34 százalékra ugrott fel, miközben 2012. augusztusi eladása óta az átlaghozama 8,52 százalék volt.