Erdogan Ázsia felé kacsintgat

„Vegyenek fel minket a Shanghaji Együttműködési Szervezetbe és elfelejtjük az EU-t”- hangzottak el Recep Tayyp Erdoğan török miniszterelnök Vlagyimir Putyinhoz intézett szavai november 22-én, a két vezető szentpétervári találkozóján. A Sanghaji Együttműködési Szervezethez (Shanghai Cooperation Organisation, SCO) való csatlakozás lehetősége részben a török vezetés válasza arra, hogy az európai integráció kapujában több mint 50 éve várakozó ország teljes jogú tagságát több uniós ország is ellenzi.

A Szentpéterváron tett kijelentés ellenére a török vezetés továbbra is állítja, hogy az EU-s csatlakozási folyamat és az ázsiai integrációs szervezethez való közeledés nem zárja ki egymást. Mindazáltal Törökországon belül és kívül is többen megkérdőjelezik az SCO-hoz való csatlakozási szándék komolyságát és csupán az Európai Uniónak szóló fenyegetésként értékelik. 

Az ügynek különös jelentőséget ad, hogy ha Törökország felvételt nyerne az SCO-ba, az első NATO tagország lenne a biztonságpolitikai tömörülés ázsiai ellenpontjaként is emlegetett szervezetben. Ez komolyan megkérdőjelezné a NATO második legnagyobb haderejét adó Törökország nyugati elkötelezettségét és a katonai blokkban betöltendő jövőjét. Annak ellenére, hogy a török politika hivatalosan nem tartja lehetetlennek, hogy mindkét szervezet tagjává váljon, az ázsiai regionális együttműködéshez való csatlakozás éles fordulatot hozna Törökország külpolitikai orientációjában.

A társulást 1996-ban Sanghaji Ötök néven Oroszország, Kína, Kazahsztán, Tádzsikisztán és Kirgizisztán hozta létre, amit 2001-től Üzbegisztán csatlakozásával Sanghaji Együttműködési Szervezetnek neveztek át. A szervezet célja a regionális katonai, biztonságpolitikai, gazdasági és kulturális együttműködés erősítése. A megfigyelői státusszal rendelkező államok (Afganisztán, Pakisztán, India, Irán, Mongólia) népességével együtt a szervezet a Föld több mint hét milliárd lakosának felét egyesíti.