Bizalmatlanság jellemzi az USA és Irán közeledését

Ali Homenei, Irán államfője, szombaton óvatosságra intette országa diplomatáit az Egyesült Államokkal folytatandó tárgyalásokat illetően, Haszan Róháni New York-i látogatására, valamint a Barack Obamával való kapcsolatfelvételére utalva ezzel. Obama és Róháni diplomáciai közeledése nagyban befolyásolja a közel-keleti erőviszonyok alakulását. A két ország közötti fagyos viszony változása nem talált kedvező fogadtatásra Izraelben sem annak ellenére, hogy Obama ígéretet tett, legfőbb közel-keleti szövetségesével folytatott egyeztetés nélkül nem kezd tárgyalásokba a perzsa országgal.

A Róháni és Obama között lezajlott telefonbeszélgetés ellenére rendkívül nagy a két ország közötti bizalmatlanság. Homenei ajatollah az iráni légierő főiskolájának diplomaosztóján elmondott beszédében így kommentálta a New Yorkban történteket: „Mindamellett, hogy derűlátóak vagyunk a mi szeretett kormányunk diplomáciai testületeinek munkáját illetően, pesszimistán tekintünk az amerikaiakra, – és hozzátette – az USA kormányzata megbízhatatlan, ésszerűtlen és hitszegő.” – számolt be az elhangzottakról az Iszlám Köztársasági Hírügynökség (IRNA). Homenei a továbbiakban a nemzetközi cionizmus általi befolyásoltsággal vádolta meg az Egyesült Államokat, továbbá azt tanácsolta Irán tisztségviselőinek, hogy kísérjék gondos figyelemmel a fejleményeket, hazájuk érdekeinek szem előtt tartása mellett.

Hasonlóan gyanakvó hangvételű nyilatkozatot tett Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is. Netanjahu a BBC Persian TV által készített interjúban figyelmeztetett, hogy ha Irán atomfegyverhez jut, akkor Észak-Koreához hasonló fenyegetést fog jelenteni. Izrael kormányfője, aki kedden az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlésén „báránybőrbe bújt farkasként” írta le Róhánit, nem bízik az iráni vezető által hirdetett új politikában, amelynek célja a síita állammal szembeni nemzetközi szankciók megszüntetésének elérése, országa elszigeteltségének csökkentése, valamint gazdaságának stabilizálása. Az augusztusi választásokat megelőzően, az iráni keményvonalas vezetőség retorikájának gyakori eleme volt az Izraellel szembeni agresszió hirdetése, ami fokozta az Izraellel szoros szövetségben álló USA és Irán közötti feszültségeket. Az iráni nukleáris program szintén ütközőpontot jelent, amelynek felfüggesztését Netanjahu a szankciók enyhítésének előfeltételeként jelölte meg. Az Obama és Róháni által megkezdett közeledés Netanjahu és országa számára azzal fenyeget, hogy a zsidó államnak egyedül kell szembenéznie a közel nyolcvanszor akkora és tízszer népesebb Irán jelentette fenyegetéssel.

Az amerikai-iráni kapcsolatok felolvasztásától Obama elnök és Róháni is hazai pozícióinak megszilárdulását reméli, világított rá az Aljazeera elemzése. A szíriai konfliktus, az izraeli-palesztin béketárgyalások akadozása, az Irakból történő kivonulás és az arab-tavasz keltette bizonytalanság szinte reménytelenné tette az észak-atlanti hatalmak számára, hogy stabilizálják a Közel-Keletet. Ebben a helyzetben kínál lehetőséget az Iránnal való konfliktus rendezése az Egyesült Államoknak, térségbeli pozícióinak stabilizálására, illetve Obama számára hazai reputációjának javítására.

Róháni a választások során mérsékelt programmal kampányolt és augusztusi beiktatása óta ennek megvalósítására törekszik. Az iráni kormányfőnek a keményvonalas, Amerika- és Izrael-ellenes, konzervatív vezetőréteg, és a liberálisabb, reformokat támogató ellenzék között kell megtalálni az egyensúlyt. Hatalmának megerősítése érdekében feltétlenül előrelépést kell elérnie országa nemzetközi kapcsolatainak terén, hogy így enyhítse az Iránt sújtó nemzetközi szankciókat, illetve az azok keltette inflációt és más gazdasági problémákat. Róháni számára az elszigeteltségből való kitöréshez az USA a kulcs.