Végérvényesen lezárult a KAP reformja

Jóváhagyta hétfőn az EP mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottsága a Tanáccsal múlt héten kötött politikai megállapodást a közös agrárpolitika reformjáról.

A mezőgazdasági szakbizottság hétfői szavazása tulajdonképpen formalitás volt azt követően, hogy a Parlament és a Tanács tárgyalóküldöttsége múlt héten zöldágra vergődött a KAP-reform még nyitott kérdéseiről.

Ezek alapvetően olyan kérdések voltak, amelyeket a következő többéves pénzügy keretről az állam- és kormányfők által még február elején megkötött alku tartalmazott.

„A mai szavazás a megreformált közös agrárpolitika végleges formáját rögzíti 2020-ig. A KAP-reformok történetében először a parlamenti bizottságnak jelentős változásokat sikerült elérnie és javítania a szabályokon. Az eredmény egy egyszerűbb, az üzemek, a munkások és a termelők következő generációja számára relevánsabb közös agrárpolitika” – jelentette ki Paolo De Castro, a szakbizottság elnöke.

A szakbizottság most olyan szabályokról is szavazott, amelyek nem voltak a részei az első, még június 26-i megállapodásnak.

Az alku központi eleme a direkt támogatások úgynevezett felső határa és fokozatos csökkentése (degresszivitása).

Az egyes birtokok támogatása – a zöldítésre szánt kifizetések kivételével – 150 ezer eurós éves kifizetési szint fölött legalább 5 százalékkal csökkenni fog. A birtokon foglalkoztatott dolgozók bérköltségei ugyanakkor nem számítanak be az alapul vett összegbe, pontosabban levonhatók belőle.

Az 5 százalékos szabály alól ugyanakkor mentesülnek azok a tagállamok, amelyek a nemzeti pénzes borítékuk legalább 5 százalékát visszatartják, hogy a birtokok első hektárai után megemelt támogatást folyósítsanak.

Az 5 százalékos szabály révén megtakarított összegek az érintett tagállamoknál vagy régióknál maradnak és a vidékfejlesztési borítékba kerülnek át, ahol viszont nem lesz kötelező a társfinanszírozás.

A megállapodás a közvetlen kifizetések tagállamok közötti kiegyensúlyozására (a külső konvergenciára) is kiterjed. Azoknak az országoknak a támogatása, ahol a hektáronkénti kifizetés jelenleg nem éri el az uniós átlag 90 százalékát, a 90 százalékos átlag és a jelenlegi szint közötti különbség harmadával fog nőni. Emellett garancia lesz arra, 2019-ben valamennyi tagállam el kell, hogy érjen egy minimális szintet.

A tagállamok a közvetlen jövedelemtámogatásokat tartalmazó nemzeti boríték legfeljebb 15 százalékát az első pillérből átcsoportosíthatják a vidékfejlesztési borítékba, és ennél az összegnél nem lesz majd nemzeti társfinanszírozás. Ennek a fordítottjára is lesz lehetőség a pénzügyi boríték tartalmának 15 százalékáig. A 90 százalékos átlagos uniós kifizetési szintet nem elérő tagállamokban 25 százalék lesz a megengedett transzfer mértéke.

A megállapodás a vidékfejlesztési uniós társfinanszírozási rátákra is kiterjed. Ennek megfelelően a legszegényebb és a távolabb fekvő régiók, valamint az Égei-tengeri szigetek esetében az uniós társfinanszírozási ráta akár 85 százalék, az úgynevezett átmeneti régiókban 75% lehet.

Az EP plenárisa októberben vagy novemberben szavaz a KAP reformjáról szóló négy jelentésről.