Kiújuló viták a finn és svéd NATO-csatlakozásról

A svéd és a finn parlament is jóváhagyta azt a kezdeményezést, miszerint a két ország 2014 első felében részt vesz a NATO-tag Izland légtérvédelmében. Habár a tavalyi megállapodást követően is hangsúlyozták, hogy a finn és svéd részvételnek nincs köze egy esetleges NATO-csatlakozáshoz, a saját légierővel nem rendelkező Izlandnak nyújtott segítség mégis heves vitákat indított el a két országban.

Az Északi Tanács (Dánia, Finnország, Izland, Norvégia, Svédország) hagyományos együttműködési keretei között eddig nem szerepeltek a külpolitika, a védelem, és a biztonság témakörei; mostanában azonban egyre inkább előtérbe kerülnek ezek az együttműködési formák. Az Északi Tanács őszi ülésén, Helsinkiben merült fel Finnország és Svédország izlandi légtérvédelemben való részvételének lehetősége.

A finn elnök, Sauli Niinistö nyári rezidenciáján egy kétnapos konferencia keretén belül látta vendégül a térség biztonságpolitikai szakértőit. A konferencia nyitónapján az elnök a finn biztonságpolitikát „érzelmektől vezéreltnek” nevezte, és kiemelte, hogy a NATO-csatlakozásra vonatkozó vélemények mind a finn hivatalos külpolitika, mind a társadalmi megítélés tekintetében erősen emocionális indíttatásúak.

Az elnök a fenti kritikus megjegyzésével arra célzott, hogy a finn parlament jóváhagyása az izlandi légtérvédelemről újabb heves vitákat indított el a NATO-csatlakozásról, és érdekes módon a legújabb felmérések szerint a finn NATO-tagságot különösen Svédország egyidejű csatlakozásával elleneznék sokan. Mindezekkel együtt a közvélemény támogatja az északi védelmi együttműködést. Az elnök a konferencián azt is kiemelte, hogy Finnország a mai kor kihívásainak tükrében nem zárja ki a NATO-csatlakozás gondolatát.

A finn közszolgálati rádió- és televíziótársaság június elején végzett felmérése alapján a finnek többsége nem szeretne a NATO-hoz csatlakozni. A megkérdezettek 59 százaléka vélekedett úgy, hogy abban az esetben sem támogatná a csatlakozást, ha Svédország is belépne. Carl Haglund védelmi miniszter azzal magyarázta az eredményt, hogy a finnek önállóan szeretnének döntést hozni, nem pedig a szomszédjuk mintájára, vagy tanácsára. Az eredményekből az is kiderült, hogy 49 százalék gondolja úgy, hogy Finnország a NATO-hoz fűződő kapcsolatai miatt már nem tartozik az el nem kötelezett országok közé.

A Svenska Dagbladet című svéd napilap legfrissebb közvélemény-kutatása alapján a svéd lakosság körében az elmúlt évek során nőtt a csatlakozást támogatók száma. A májusban közzétett eredmények szerint az utóbbi két évben 9 százalékkal nőtt a NATO-tagság társadalmi támogatottsága, amely azonban még így is csak 32 százalékon áll.

A voksokat megvizsgálták a politikai hovatartozás szerint is, amiből kiderült, hogy a kormányzó Mérsékelt Párt támogatóinak fele nem bánná a katonai szövetséghez való csatlakozást. A kormánykoalícióban részt vevő pártok közül kizárólag a Liberális Néppárt programjában szerepel az észak-atlanti szövetséghez való csatlakozás támogatása, újabban azonban a Kereszténydemokrata Párt vezetése is úgy határozott, hogy helyet adna a kérdésnek a politikai agendán. A kormányfő Fredrik Reinfeldt azonban elmondta, hogy a Mérsékelt Párt, ha nem is zárkózik el a csatlakozástól, de ebben a ciklusban biztosan nem tűzi napirendre a kérdést.

Az Északi Tanács keretén belül a közös külpolitikai együttműködéssel kapcsolatban ambiciózus célokat tűztek ki. Az év folyamán valamennyi északi ország parlamentjében napirendre kerül az északi kül- és biztonságpolitikai együttműködés fejlesztése: legutóbb a finn és svéd parlament tárgyalta az északi védelempolitika lehetséges együttműködési kereteit. Habár nincs szorosabb katonai szövetség kilátásban, a költségcsökkentés érdekében mégis szorgalmazzák az együttműködést. A svéd parlamentben elhangzott, hogy nem látják ugyan az északi országok katonai fenyegetettségét, de a mai kor kihívásai életre hívhatnak egy szorosabb északi együttműködést, amely különös fontossággal bír a civil biztonság, a katasztrófavédelem, a válságkezelés, és a természetvédelem területén.

Epresi Judit

Friss hírek

pcarena.hu

Régi eszközök új korszaka: Felújítás és újrafelhasználás (x)

Eszedbe jutott-e már valaha, mi történik a régi, elhasználódott számítógépekkel, tabletekkel és okostelefonokkal, miután elérkezett a csere ideje? Sok vállalat egyre nagyobb hangsúlyt helyez a fenntarthatóságra és a tudatos erőforrás-gazdálkodásra, így az elavult készülékek újrahasznosítása és újrafelhasználása egyre fontosabb szerepet kap. 

Read More »