Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
A nézeteltérés korántsem új, 2010 óta érik, és az ország saját bíróságain is többször tárgyalták. Most viszont, ha az Európai Bíróság nem ad igazat a briteknek, kénytelenek lesznek megváltoztatni a szabályozásokat.
Az Eurostat 2011-es összehasonlításai alapján abban az évben Nagy-Britannia fogadta be a legtöbb bevándorlót. Ebben az évben végzett az ügynökség utoljára összehasonlítást, ekkor Nagy-Britanniában 566 044 bevándorlót jelentettek, míg például Németországban 489 422 és Spanyolországban 457 649 volt a hivatalos adat. A másik kettőtől eltérően viszont az unión kívüli bevándorlókból jóval több van, nagyjából az uniósok duplája, tehát ezeket nem érinti a jelenlegi vita. A sorrend azóta – legalábbis a szigetországot illetően – valószínűleg nem változott.
A Bizottság érvei
Az Európai Bizottság azt kifogásolta többek közt, hogy a brit útlevéllel rendelkezők automatikusan átmennek a ,,tartózkodási jog” kritériumán, amely nélkül lehetetlen juttatáshoz jutni, míg más uniós állampolgároknak külön bizonyítaniuk kellett, például azt, hogy akarnak és képesek is dolgozni. A Bizottság ezt a megkülönböztetett kritériumrendszert diszkriminatívnak és törvényszegőnek bélyegezte, amely eddig potenciálisan több tízezer jogos kérelem elutasításához vezetett.
Jonathan Todd, a Bizottság egyik szóvivője megerősítette, hogy a bizottság szerint az Egyesült Királyságban sem működhetnek másképp a törvények, mint a többi 26 tagállamban, ebben nem lehet kivételezni. Arra a függetlenséget hirdetők által gyakran hangoztatott kijelentésre, miszerint az EU-s törvény életbe léptetése ,,juttatás-turizmushoz” vezetne, a szóvivő tagadólagosan válaszolt, kiemelve, hogy a szabályozás nem jogosítja fel az újonnan érkezetteket, vagy a rövidebb ideig ott tartózkodókat juttatás igénylésre, csakis azokat, akiknek kimondottan Nagy-Britannia áll érdekeltésgük központjában. Emellet 2009-ben, a többi tagállammal együtt Nagy-Britannia is arra voksolt, hogy az életvitelszerűen tartózkodóknak biztosítani kell a juttatásokhoz való hozzáférést.
A britek tagadnak
A brit kormány fellebbezést ígér az Európai Bíróságon, szerintük az eljárás igenis jogos volt. Ha viszont a bíróság mégsem nekik ad igazat, a kormány kénytelen lesz megváltoztatni a szabályozásokat, máskülönben nagy bírságoknak nézhet elébe.
A brit Munka- és Nyugdíjügyi Minisztérium hevesen védelmezte az eddigi eljárást, igazságosnak és életbevágó fontosságúnak nevezve azt. Ráadásul még több szigorítást tervez, saját kijelentésük szerint annak érdekében, hogy még nehezebb legyen a visszaélés a rendszerrel, így védve a brit adófizetőket.
Peter Lilley konzervatív képviselő és korábbi társadalombiztosítási szerint az egyezményekben nem voltak belefoglalva ilyen jellegű kérdések, a Bizottság közbeszólása nem demokratikus eljárás.
A nacionalista pártok, mint az Egyesült Királyság Függetlenség Párt az ilyen vitákat rendszerint a saját hasznukra igyekeznek felhasználni. Ez a párt a jelenlegi miniszterelnök, David Cameron konzervatív pártjától is sikeresen szívott el szavazatokat. A konzervatív párt, élén Cameronnal ugyancsak azt ígéri, hogy ha 2015-ben megválasztják, az unióval fenntartott kapcsolatokat sorra gyengítik, és 2017 végére már referendumot is tartanak arról, hogy a szigetország akar-e továbbra is tag lenni.
Ezen kívül az ország egyre inkább az immigrációs szabályok szigorítása felé hajlik: jelzésértékű például a királynő beszédében szó esett a rövid ideig tartózkodók egészségügyi biztosításának fizetéséről, az albérlők státuszának ellenőrzéséről és az illegálisan tartózkodók jogosítványszerzéséről.
Buzás Ernő
