IMF szankciók jöhetnek Argentínával szemben

Elmarasztalta Argentínát a Nemzetközi Valutaalap (IMF), mert valótlan adatokat közölt az infláció és a gazdasági növekedés mértékéről. Erről pénteken döntött az intézet 24 tagú igazgatótanácsa. Annak ellenére, hogy az elmarasztalás nem jár azonnali következményekkel, az ország ezáltal közelebb került olyan valódi szankciók bevezetéséhez, amelyek felfüggeszthetik szavazati jogát, vagy akár tagságát is, valamint megakadályozhatják az IMF kölcsönökhöz való hozzájutását is.

Szankciók jöhetnek

A pénzügyi intézet igazgatótanácsa pénteki washingtoni ülésén megállapította, hogy Argentína megszegte az IMF-tagsággal járó kötelezettségeit. A testület egyúttal felszólította az országot, hogy legkésőbb 2013. szeptember 29-ig kezelje a pontatlanságokat. Christine Lagarde-ot, a Valutaalap vezérigazgatóját pedig arra kérték, hogy november 13-ig, amikor is újra felülvizsgálják a kérdést, készítsen jelentést a testület számára, amelyben beszámol a latin-amerikai ország előmeneteléről és az elvárások teljesítéséről. Az igazgatótanács emellett megállapította azt is, hogy az Argentínában 2012 szeptembere óta folyamatban lévő gazdaságjavító intézkedések végrehajtása során sem hozta az ország a tőle elvárt eredményeket.

Az elmarasztalás annak következményeként született meg, hogy 2007 óta Argentínával szemben több ízben is felmerült, hogy hamis adatokat közölt gazdasága helyzetéről, vagy többszöri felszólítás ellenére sem bocsátotta az IMF rendelkezésére a kért adatokat. A felmerülő vádak ellenére Cristina Fernández, Argentína elnöke tagadta, hogy bármiféle szabályszegés történt volna, bár a kormány által közölt hivatalos számadatok hitelességét az IMF mellett több politikus és közgazdász is vitatta már.

Újfajta statisztikai módszerek

Az említett korrekciók, valamint az adatok pontosítása mellett a Valutaalap felszólította az országot arra is, hogy az általa használt mutatókat igazítsa a nemzetközi szinten használatban lévő standardokhoz. A korábbi elnök, Néstor Kirchner ugyanis újfajta módszertant vezetett be a statisztikák elkészítésére, amely vélhetően politikai megfontolásokból történt annak érdekben, hogy az ország gazdasági adatai kedvezőbb képet mutassanak.

2007-ben Kirchner elnök lecserélte a Nemzeti Statisztikai és Népszámlálási Hivatal, az INDEC szakértőit is. Míg a magánszféra szakértői által készített előrejelzések 2012-ben az infláció mértékét 25,6%-ra becsülték, addig a kormányzati INDEC 10,8%-ban határozta meg a fogyasztói árak növekedését. Az elemzéseket készítő szakértők és cégek megnevezésére egyébként azért nem került sor, mert bírság kiszabásával sújthatják őket a kormány részéről azért, mert a hivatalos adatoktól eltérő számokat közöltek.

Az Argentínát elmarasztaló jelentés mindezek mellett kijelenti, hogy a Valutaalap továbbra is kész együttműködni a latin-amerikai ország hatóságaival annak érdekében, hogy javítsanak az adatszolgáltatás minőségén, valamint, hogy általánosságban jobbá tegyék a pénzügyi intézet és Argentína kapcsolatát, amely a 2001-2002-es adósságválság óta, – amelyért a lakosság jelentős része az IMF-et tartja felelősnek – folyamatos romlást mutat.

A Valutaalap történetében eddig egyszer volt példa arra, hogy hasonló okokból egy tagország kilépésre kényszerült, 1954-ben az akkori Csehszlovákia, míg 1964-ben Kuba, hosszú vitákat követően, önszántából lépett ki a pénzügyi intézet tagjainak sorából.