Jogszerűnek tartják a magyar agrártámogatást

Az Európai Bíróság főtanácsnoka csütörtökön azt javasolta, hogy a testület utasítsa el a magyarországi földvásárláshoz nyújtott állami támogatások igénybevételének lehetőségét 2013. december 31-ig meghosszabbító tanácsi határozat ellen benyújtott bizottsági keresetet.

Az Európai Bíróság főtanácsnoka annak a bizottsági keresetnek az elutasítását javasolja, amelyet Brüsszel a földvásárláshoz a mezőgazdasági termelőknek nyújtott magyar, a lengyel és a litván állami támogatások 2013. december 31-ig való meghosszabbítását engedélyező tanácsi határozat ellen nyújtott be. Paolo Mengozzi főtanácsnok szerint a Bizottság állításával ellentétben a támogatások igénybevételét lehetővé tevő tanácsi határozat összhangban van az EU működéséről szóló szerződéssel.

A bizottsági kereset benyújtásának előzménye, hogy Magyarország az EU-hoz történő csatlakozása előtt a magyar mezőgazdasági termelők helyzetének megerősítése érdekében állami támogatás igénybevételét tette lehetővé mezőgazdasági földterületek megvásárlása céljából. Ezzel az Európai Bíróság közleménye szerint azt kívánta elérni, hogy a magyar termelők versenyképes méretű gazdaságokkal legyenek jelen az EU egységes mezőgazdasági piacán. A támogatás kamattámogatás vagy közvetlen támogatás formájában volt elérhető. Magyarország az Unióhoz történő csatlakozása előtt tájékoztatta a Bizottságot az említett támogatási rendszerről, amely nem emelt kifogást ellene.

2007-ben azonban a Bizottság úgy döntött, hogy a támogatás 2009. december 31-e után már nem nyújtható a magyar termelőknek, mivel álláspontja szerint az gazdaságilag nem indokolt.

2009 novemberében Magyarország a Tanácshoz fordult a támogatás nyújtásának 2013. december 31-ig történő meghosszabbítása érdekében az EU működéséről szóló szerződés azon rendelkezése alapján, amely a tagállamok számára lehetővé teszi, hogy rendkívüli körülmények fennállása esetén kérjék az egyébként az uniós joggal össze nem egyeztethető állami támogatás engedélyezését. A Tanács a magyar kérésnek megfelelően meghosszabbította a támogatás nyújtására nyitva álló időszakot, tekintettel a gazdasági válság következtében a magyar vidéket és mezőgazdaságot fenyegető rendkívüli körülményekre.

A magyar kérelem a 2010. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakra legfeljebb 4 milliárd forintnyi rendkívüli állami támogatás nyújtásának lehetőségéről szólt.

A Bizottság 2010-ben benyújtott keresetében a Tanács határozatának megsemmisítését kérte az Európai Bíróságtól, arra hivatkozva, hogy a Tanács jogtalanul és a rábízott hatáskörökkel visszaélve járt el, illetve, hogy a Magyarország által említett rendkívüli körülmények nem álltak fenn. Hasonló keresetek érkeztek az Európai Bíróságra a földvásárláshoz kapcsolódó állami támogatások nyújtására Lengyelország, Litvánia és Lettország számára nyitva álló határidőnek meghosszabbítása miatt.

A Bizottság négy jogalapot terjesztett elő keresete alátámasztására, amelyek a Tanácsnak a megtámadott határozat elfogadására vonatkozó hatásköre hiányán, hatáskörrel való visszaélésen, az intézmények közötti jóhiszemű együttműködés elvének megsértésén, valamint nyilvánvaló mérlegelési hibán alapulnak.

Paolo Mengozzi főtanácsnok ugyanakkor megállapítja, hogy a Tanácsnak – a Bizottság érvelésével ellentétben – volt hatásköre a vitatott határozat elfogadására és e hatáskörével nem élt vissza. A Bizottság ugyanis a létező támogatási programok vizsgálatára vonatkozó hatásköre keretében csak arról dönthetett, hogy a vitatott támogatási rendszer nincs összhangban a közös piaccal, és hogy azt 2009. december 31-ig meg kell szüntetni, ami nem akadályozhatta meg a Tanácsot abban, hogy ezen időpont utáni támogatásokról hozzon döntést.

A főtanácsnok szerint a Bizottság nem bizonyította, hogy a Tanács nyilvánvaló értékelési hibát vétett volna azzal, hogy rendkívüli körülmények fennállására alapította a határozatának elfogadását. Az általános gazdasági válság ugyanis ilyen rendkívüli körülménynek tekinthető.

Az említett okok miatt a főtanácsnok a Bizottság keresetének elutasítását javasolja az Európai Bíróságnak.

A főtanácsnok véleménye nem köti a Bíróságot, de az esetek túlnyomó részében a taláros testület döntése nem tér el a főtanácsnok álláspontjától. Az Európai Bíróság bírái most kezdik meg a tanácskozást az ügyről, amelyről valószínűleg még idén meghozzák a döntést.