A magyarellenesség is fel-felbukkan a romániai kampányban

A december 9-i parlamenti választásokra készülő román szekértáborok idejét szinte teljesen lefoglalja egymás zsigeri gyűlölete, és így kevés energia marad a kisebbségekkel, például a magyarokkal szembeni ellenszenvre. Az elmúlt néhány hétben mégis futotta egy kis magyarozásra, főként amikor Erdélyben szólaltak fel a bukaresti elitek. Az olcsó nacionalizmus ezúttal azonban nemcsak tartalmi ürességet álcáz, de a román politikum egy jelentős szegmensének ijesztően soviniszta, kisebbség- és Európa-ellenes fordulatát is jelzi.

A gúnyolódási fázisába érkezett a romániai kampány, az egymásnak feszülő két nagy tömb, a magát baloldaliként definiáló Szociálliberális Unió (USL) és a jobboldali Igaz Románia Szövetség (ARD), figyelemre méltó önsorsrontással emészti fel önmagát az ellenfél gyűlöletében. Az amúgy sem kifejezetten pozitív hangvételű kampány újabb negatív fordulatának nem más mint az jobboldali Traian Băsescu államfő adott hangot, aki hétfői és keddi televíziós szerepléseiben betegesen hazudozónak és gyáva kiscicának nevezte az USL egyik társelnökét, Victor Ponta miniszterelnököt, aki a választások után is meg szeretné őrizni a tisztségét. Bár a közvélemény-kutatási adatok szerint a szociálliberálisok kényelmes parlamenti többségre számíthatnak, Băsescu világossá tette, elnöki jogköreivel élve, még egyszer nem fogja kinevezni Pontát a kormány élére.

A köztársasági elnök szarkazmusa az USL másik társelnökét, a Nemzeti Liberális Párt elnökét, Crin Antonescut sem kímélte. A nyáron lezajlott katasztrofális államfő-eltávolítási hadjárat óta Antonescu folyamatosan egy újabb felfüggesztés lehetőségével fenyegeti Băsescut, aki ezekre a fenyegetésekre csak így reagált hétfőn: „8793-dik alkalommal is figyelmeztetett, majd hanyatt vágódott, és elaludt.” A megjegyzés Antonescu állítólagosan hétalvó természetére játszott rá, a jobboldali sajtó is előszeretettel élcelődik a politikus legendás lustaságán.

A gyűlöletáradat balról is hasonló intenzitású: az USL kampányát újra a szerintük ördögien gonosz Băsescu köré építették fel. Kérdéses, hogy mennyire racionális stratégiáról van szó, hiszen egy idő után a politikai sikerhez már több kell egy ilyen egydimenziós üzenetnél. Ez annál is inkább igaz, mivel Băsescu nem is indul a másfél hét múlva esedékes választásokon.

Magyarok nélkül

A felforrósodott politikai környezetben nem csoda tehát, hogy kevés energia jut más kampányvariációk befutására, és így a magyarellenesség sem játszik főszerepet. A kétezres években Romániájában sosem volt pusztán kisebbségi kérdésekre kiélezve egyetlen kampány sem. A Traian Băsescu körül kialakult politikai törésvonal bedarált minden más lehetséges törésvonalat, így a többség-kisebbség törésvonalának erős átpolitizálódását is megakadályozta. Ez viszonylag üdvözlendő körülmény az erdélyi magyarság számára, ám egyáltalán nem jelenti azt, hogy az intoleráns nacionalizmus ne képezné részét az elitek politikai kultúrájának. A posztkommunista Romániában hagyományosan a baloldal aknázta ki a magyarellenesség lehetőségét, most is a Szociálliberális Unióban foglalnak helyet azok a politikusok, akik gátlások nélkül ki tudják játszani a magyar kártyát.

Érdekes fejlemény, hogy az elmúlt egy-két évben a korábban legnyugatosabb és legtoleránsabb Nemzeti Liberális Párt vett hangsúlyosan nacionalista fordulatot. Crin Antonescu elnöksége alatt a tömörülés lemondott a korábbi témáiról, helyette populista, Európa- és kisebbségellenes jelszavakat kezdett hangoztatni. Antonescu a kilencvenes évek soviniszta szónokait megszégyenítő vehemenciával képes rárivallni a magyarokra.

November elején a politikus úgy nyilatkozott, az USL célja, hogy kétharmados többséget szerezzen, és ezáltal pedig önálló alkotmányozó erővé váljon. Mindezt azért, hogy a román honatyáknak ne kelljen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szavazataiért könyörögniük.

A december 9-i parlamenti választásokon már nem az a cél, hogy a szavazatok 50%-át, plusz egy szavazatot szerezzen meg az USL. A mandátumok legalább kétharmadára van szükségünk ahhoz, hogy ne kényszerüljünk alkut kötni az RMDSZ-szel az alkotmány módosításakor” – jelentette ki Antonescu egy kampányrendezvény alkalmával.

A nyilatkozatból kiderül, hogy hogyan ő is képzeli el Románia irányítását, és mennyi beleszólást engedne a magyar közösségnek az ország alkotmányának megformálásban. 2013-ban teljesen biztos, hogy terítékre kerül a román alaptörvény átszabása, az antonescui forgatókönyv megvalósulása esetén pedig a jelenlegi kisebbségjogi status quo is visszaszorulhat.

A nemzeti liberálisokhoz kötődik egy másik eset is, amely során különböző minisztériumi alkalmazottak, hivatali internetes postaládájukból küldtek körbe az országban egy magyarellenes nyilatkozatot. A kiáltvány, melyet állítólag a liberális párt történész-politikusa, Dinu C. Giurescu írt, arra buzdítja a román választókat, hogy minél nagyobb számban menjenek el szavazni, és így szorítsák bejutási küszöb alá az RMDSZ-t. Giurescu tagadta önnön szerzőségét, a miniszterelnök pedig megígérte, hogy felelősségre vonja azokat a közalkalmazottakat, akik a törvény ellenére, munkaidőben politikai kampányt folytattak. Tettesekről azóta sincs hír.

Egyébként maga Crin Antonescu is tagadta, hogy sovén és nacionalista lenne. Tette ezt egy marosvásárhelyi kampányrendezvényen, ahol beszéde után a jelenlévők vidáman rázendítettek a „Keljetek át, román zászlóaljak, a Kárpátokon!” kezdetű meglehetősen nacionalista hangvételű nótára. A jelenet burleszkes jellegét csak a Gândul.info hírportál vette észre, ám ők sem a nacionalizmussal kapcsolatos ellentmondást hangsúlyozták, hanem azt, hogy a patrióta politikai brigád helikopteren kelt át a Kárpátokon, lévén, hogy hazafias országlásuk alatt sem javult a romániai közutak minősége.

Az USL másik tagszervezete, a Szociáldemokrata Párt sem mentes a magyarellenes indulatoktól. A zászlóvivő itt Mircea Du?a belügyminiszter, aki számára továbbra is elképzelhetetlen, hogy az ország közigazgatási átszervezésekor magyar többségű székelyföldi régió jöjjön létre. A Hargita megyei születésű politikus úgy véli, sérti a Hargita és Kovászna megyében élő románokat, hogy magyar pártok készülő pártok Székelyfölddel kampányolnak.

Az elmúlt évtizedben a román politikum, pártokon átívelő egységben, időszakosan előhúzott egy-egy magyar szlogent, ám ez nem volt különösen veszélyes a magyar kisebbség számára. A gesztus inkább csak üres pótcselekvés volt, amely révén a választott vezetők saját nemzeti elkötelezettségüket próbálták meglobogtatni saját szavazóik előtt. Ettől azonban sem elfogadottságuk, sem a polgárok által beléjük vetett bizalom mértéke nem nőtt. Az jelenlegi politikai és gazdasági felfordulásban azonban az olcsó nacionalizmus, idegengyűlölet, modernitás- és Európa-ellenesség könnyen veszélyes fegyverré válhat a Crin Antonescuhoz hasonló felelőtlen politikusok kezében.