Legkorábban jövő nyáron temethetjük a deficiteljárást

Bár még minden lehetőség nyitott, a legvalószínűbbnek tűnő forgatókönyv szerint az Európai Bizottság november 7. után további egyenlegjavító intézkedéseket kérhet Budapesttől, aminek ha év végéig foganatja lesz, nem kell tartani új, negatív ajánlástól és a kohéziós alapok ismételt felfüggesztésétől. A 2004 óta tartó deficiteljárás előreláthatóan jövő júniusban szűnhet meg hazánkkal szemben.

Az Európai Bizottság november 7-én hozza nyilvánosságra a 2012 és a 2014-es időszakra vonatkozó őszi makrogazdasági előrejelzéseit, ami egyúttal annak számbavételére is apropó lesz, hogy az uniós tagállamok az előírt pályán haladnak-e a költségvetési hiány kiigazítása felé.

Noha a 27-ből jelenleg 21 ország ellen folyik a GDP-arányosan 3 százaléknál magasabb államháztartási hiány miatt eljárás, a tilos zónán kívül lévő hat tagállam sem mentesül a számonkérés alól. „Novemberben értékelést készítünk arról, hogy valamennyi tagállam hathatós intézkedéseket hozott-e (a deficit lefaragására), függetlenül attól, hogy deficiteljárás folyik-e ellene vagy sem” – jelentette ki múlt héten a BruxInfo kérdésére egy nevének elhallgatását kérő magas rangú uniós illetékes.

Jól értesült brüsszeli források arra számítanak, hogy az őszi előrejelzés arra az általános tendenciára mutat majd rá, hogy a tagállamok túl optimistán becsülték meg növekedési kilátásaikat. Egy évvel ezelőtt Olli Rehn, gazdasági és pénzügyi biztos a gazdasági kormányzás megerősítéséről szóló új jogszabályi csomag hatályba lépését megelőlegezve öt tagállamnak (Magyarországnak, Lengyelországnak, Belgiumnak, Ciprusnak, Máltának) küldött levelet, szankciókkal fenyegetve őket arra az esetre, ha nem hoznak pótlólagos intézkedéseket az államháztartás konszolidációja érdekében. Az öt ország közül végül csak Magyarországon csattant az ostor, amikor a Bizottság javaslatára a pénzügyminiszteri Tanács március 13-án a 2013. januártól elérhető kohéziós alapokból zárolt 495 millió eurót (az elérhető összeg 29 százalékát). Utóbb, júniusban a Tanács visszavonta a döntést, amikor a Bizottság megfelelőnek ítélte az időközben hozott magyar intézkedéseket.

Máig Magyarország az egyetlen tagállam, amelyet a stabilitási és növekedési paktum szigorítása óta megbüntettek. A következő hetek egyik nyitott kérdése, hogy újabb, ezúttal nagyobb halak is beakadnak-e a hálóba. Az egyik jelölt az a Franciaország lehet, amely idén valószínűleg nem tudja majd tartani a költségvetési hiánycélját, szakértők szerint ugyanakkor mentségére szólhat, hogy a recesszió ellenére is tekintélyes, GDP-arányosan 2 százalékos kiigazítást hajt végre 2013-ban (akárcsak Spanyolország és Portugália).

„A paktum nem ostoba, a recesszióra való inkább a strukturális erőfeszítésekre koncentrálunk majd, és nem annyira a nominális értékekre” – erősítette meg közvetve ezt a vélekedést egy magas rangú európai forrás.

Bár az egyes országértékeléseknek elvileg nincs közük egymáshoz, a Bizottság az általános politikai kontextust is figyelembe veszi majd, amikor az egyes országoknak küldendő üzenetekről dönt.

Brüsszel eddigi utolsó prognózisában, idén május 31-én 2012-ben a GDP 2,5 százalékára, 2013-ban pedig 2,7 százalékára becsülte a magyar deficitet, ami alapján arra a megállapításra jutott, hogy a kormány megfelelt a márciusi tanácsi határozatban foglaltaknak és hathatós lépéseket tett a hiány kiigazítására.

Az akkori pozitív vélemény alapvetően két tényezőn alapult. Egyrészt azon, hogy a kormány 2012-ben GDP-arányosan több mint 2 százalékos (2,25%) szerkezeti kiigazítást tervezett; másrészt a 2012-es költségvetésben még mindig számottevően (a GDP majdnem 1 százalékának megfelelő) jelenlévő egyszeri intézkedéseket, mindenekelőtt az ágazati válságadókat állandó bevételi forrást jelentő adókkal helyettesítette 2013-ban a kormány, lényegében megfelelve ezzel a fenntarthatóság kritériumának.

Június óta azonban romlott az államháztartás pozíciója, mégpedig alapvetően két okból. Először is főleg a külső környezet kedvezőtlenebbé válásával romlottak a makrogazdasági kilátások; másrészt a munkahelyvédelmi akcióterv is lyukat ütött a költségvetésben. Szakértők szerint ezért kellett a kormánynak október elején, majd miután ez a Bizottság mérlegén könnyűnek találtatott, október közepén két „egyenlegjavító csomagot” elfogadnia. Miként azt az október 19-én véget ért uniós csúcson a miniszterelnök a sajtó előtt elismerte, ez sem nyerte el maradéktalanul a Bizottság tetszését, igaz a magyar sajtóban is megjelent információk szerint már tényleg nem nagy a különbség. „Látják az erőfeszítéseket” – fogalmazott ezzel kapcsolatban egy kormányzati forrás.

Az előre borítékolható, hogy akárcsak tavaly, idén sem lesz elegendő a 3 százalék alatti hiánycélt teljesíteni, Brüsszel a pénzügyminiszteri tanács márciusi határozatával, és az Európai Szemeszterben tett országajánlásokkal összhangban arról is meg akar győződni, hogy a kiigazítás alapvetően nem egyszeri intézkedésekkel történt és hatása tartós lesz, vagyis nem áll fenn annak a veszélye, hogy az ország a következő években visszacsúszik a deficiteljárásba. A fő kérdés most az, hogy a két Matolcsy-csomagban jelzett intézkedéseket milyennek minősíti a Bizottság és hogyan árazza majd be.

Brüsszelnek már május végén is voltak ezzel kapcsolatban aggályai, a pozitív végkövetkeztetés dacára. „A konszolidációs erőfeszítések több kérdést felvetnek a minőséget illetően, mivel főleg a bevételi oldalra összpontosítanak és a romló üzleti környezet fényében akadályozhatják a gazdaság növekedését..” – áll a Bizottság akkori értékelésében. A testület utóbbi kapcsán jelezte, hogy a 2013-ban újonnan bevezetendő adók közül több, például a pénzügyi tranzakciós illeték, vagy a telefonálási adó versenytorzító lehet.

„Ez azt jelenti, hogy továbbra is jelentős a bizonytalanság az esetleges magasabb hiányt illetően” – vonta le a következtetést május végén a Bizottság, részben ezzel magyarázva azt, hogy miért nem javasolja a deficiteljárás megszüntetését hazánkkal szemben, és miért csak annak kimondására kéri a pénzügyminiszteri Tanácsot, hogy „az eljárásnak ebben a szakaszában nem lát okot további lépésekre”. Most sok függhet például attól, hogy a jövő évre a bankadóból befolyni tervezett bevétel megduplázását miként fogadja, és hogyan könyveli majd el a Bizottság, amely a múltbeli tapasztalatok alapján az intézkedések végrehajtási kockázatait is figyelembe veszi a saját számításainál.

Ebben a pillanatban nem lehet tudni, hogy Brüsszel milyen számokkal jön majd ki november 7-én, de a BruxInfónak nyilatkozó források élnek a gyanúperrel (és ezt a kormányfő is közvetve megerősítette), hogy nem ítéli majd elegendőnek az eddig bejelentett korrekciókat. Hogy mennyivel az rejtély, de ha hinni lehet néhány nyilatkozatnak, akkor már nem nagy a szakadék.

Orbán Viktor az EU-csúcson arra szólította fel a Bizottságot, hogy mondjon egy konkrét számot, és a kormány teljesíteni fogja azt. Ezt sokan úgy értelmezték, hogy a miniszterelnök azonnal, még november előtt várt volna Brüsszeltől ilyen útmutatást. Holott arról van szó, legalábbis úgy tudjuk, hogy Orbán már a november 7-i hivatalos bizottsági számokra gondolt, és ezeket tekinti majd a viszonyítási pontnak az újabb, immár végleges kiigazító intézkedésekhez. Egy magas rangú uniós forrás a BruxInfo arra vonatkozó kérdésére, hogy mi lesz a következő lépés, ha egy országnál november 7-én nem rendben lévőnek találja a Bizottság a költségvetés helyzetét, azt mondta, hogy ebben az esetben az illető országnak rövid időn belül további intézkedéseket kell tennie, hogy elkerülje a következményeket.

Ebből a kijelentésből és a magyar miniszterelnök által mondottakból kiindulva valószínűnek tűnik, hogy amennyiben Brüsszel nem lesz elégedett a magyar számokkal, november 7. után, de legkésőbb decemberben Budapestnek további intézkedéseket kell hoznia a Bizottság meggyőzésére, és így az esetleges negatív következmények elhárítására.

Brüsszeli forrásaink szerint a Bizottság, a szokásos gyakorlatnak megfelelően a novemberi gazdasági előrejelzés után egy nem hivatalos dokumentumot készít a Tanács számára, amiben leírja, hogy makrogazdasági prognózisának melyek a vonatkozásai a deficiteljárásban lévő országok számára. Az ebben foglaltak alapján előbb az EU Ecofin üléseit előkészítő gazdasági és pénzügyi bizottságában, majd a pénzügyminiszteri tanácsban – előreláthatóan decemberben – megvitatják országról-országra a helyzetet, amelynek során a Bizottság megszondázza a tagállamokat, hogyan viszonyulnának egy ilyen, vagy olyan döntéshez.

Brüsszel ezt követően fordulhatna konkrét ajánlásokkal a pénzügyminiszteri tanácshoz. A Magyarország számára lehető legrosszabb, ám továbbra sem túl valószínű forgatókönyv az lenne, ha a Bizottság ajánlást tenne a december 4-i Ecofinnak arra, hogy mondja ki, hazánk nem tett eleget a Tanács 2012. márciusi határozatában foglalt ajánlásoknak (a szokásos fordulattal, „nem hozott hathatós intézkedéseket”). És ezzel párhuzamosan azt is javasolná, hogy fagyasszák be 2013. január 1-től a kohéziós alapból elérhető pénzügyi kötelezettségvállalások egy részét. Ez azért lenne övön aluli ütés, mert ebben az esetben a kormánynak lényegében nem lenne már ideje a korrekcióra, a döntés feloldására és a szankció elkerülésére. Ellenben, ha januárban mondanák ki ugyanazt, akkor még egy éve lenne a pénzbírság elkerülésére, hiszen a felfüggesztés mindig a következő év januárjától érvényes.

Ez azonban természetesen csak elvi lehetőség. Az már kevésbé, hogy bármi legyen is a magyar költségvetési tervek kielemzésének az eredménye, Brüsszel legkorábban valószínűleg csak 2013 tavaszán javasolhatja a hazánkkal szemben 2004-óta érvényben lévő deficiteljárás megszüntetését, amit aztán a jövő júniusi luxemburgi pénzügyminiszteri tanácsülés szentesíthet.

Hogy miért nem előbb, annak több oka is van. Először is, miként azt Olli Rehn egy évvel ezelőtt már elmondta, a Bizottság mindig csak a végleges költségvetési hiányadatok ismeretében kezdeményezheti a deficiteljárás leállítását, márpedig a 2012-es magyar költségvetési hiányról csak áprilisban áll majd rendelkezésre az Eurostat hivatalos statisztikai adata (ez még nem a legvégső, mert októberben lesz még egy).

A Bizottság ugyan tett már kivételt az íratlan szabály alól idén Németországgal, ám tette ezt úgy, hogy a 2012-es várható német hiány 0,9 százalék körül volt, vagyis messze a 3 százalékos küszöb alatt. Ugyanez Magyarország esetében aligha mondható el, hiszen a módosított magyar hiánycél is 2,7 százalékon van idén és jövőre is, tehát nem elég biztonságos távolságban ahhoz, hogy ne kelljen bevárni a végleges adatokat. Magyarország múltbéli teljesítménye is arra inti a Bizottságot, hogy kellő óvatossággal járjon el és csak akkor engedje el a gyeplőt, ha már feketén-fehéren látszik, hogy nem csak ideiglenesen képes felállni a „szégyenpadról”.

Éppen ezért Brüsszel a mostani vizsgálódás során arról is meg akar győződni, hogy 2014-ben sem lesz nagyobb a hiány a GDP 3 százalékánál.