Elrajtolt a választási kampány Romániában

Bő ötven nap múlva, december 9-én parlamenti választásokat tartanak Romániában. Az ország eddig sem nélkülözte a forró politikai helyzeteket, hiszen április végén megbukott a kormánykoalíció, június 10-én helyhatósági voksolásra került sor, amelyet egy hosszú, két hónapos politikai válság követett. A Traian Băsescu államfő sikertelen elmozdítási kísérletével tetőzött felfordulás után csak szeptemberre csillapodtak viszonylag le a kedélyek, de a politikum már meg is kezdte a téli megmérettetésre való felkészülést. Kampányfigyelőnk első részében a belpolitikai szereplők helyzetével és esélyeivel, illetve a kampány legfontosabb témáival foglalkozunk.

A december 9-re tervezett választások során megválasztásra kerülnek a román törvényhozás két házának, a Képviselőháznak és a Szenátusnak a tagjai, összesen kb. négyszázhetven honatya. A választási rendszer egy alapjában véve arányossági elven működő szisztéma, amelyben egy országos kompenzációs kosár léte próbálja meg kiigazítani az egyéni körzetekben leadott szavazatok arányos képviseletét. Az egyéni körzetekben megméretkező jelöltek csak akkor lehetnek biztosak bejutásukban, ha megszerzik a leadott szavazatok felét, ellenkező esetben a bonyolult és kiszámíthatatlan kiigazítási mechanizmus az adott körzet második vagy akár harmadik helyen végző indulóját jutalmazhatja parlamenti bársonyszékkel. A bejutáshoz a pártoknak öt, a pártszövetségeknek 8 százalékos bejutási küszöböt kell átlépniük, ám létezik egy alternatív parlamenti küszöb is, amely minimum hat képviselői és három szenátori kerületben való győzelemhez köti a bejutást.

A szereplők

Az idei választási verseny két nagy politikai tömb – a baloldali Szociálliberális Unió (USL) és a jobboldali Igaz Románia Szövetség (ARD) -, valamint két kisebb formáció, a Dan Diaconescu Néppárt (PP-DD) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamentbe jutását eredményezheti. (Az RMDSZ helyzetét illetve a választások magyar vonatkozásait egy következő alkalommal érintjük.) Az eddigi előrejelzések szerint a május óta kormányzó szociálliberális pólus megszerezheti a voksok abszolút többségét, ám ez még egyáltalán nincs kőbe vésve, az USL riválisai pedig a mindent elkövetnek majd, hogy megakadályozzák a dolgok ilyen kimenetelét.

A balliberálisok jelenleg ötvenöt százalékos népszerűségnek örvendhetnek, amely kellemes kormánytöbbséget biztosíthat számukra az elkövetkező négy évre, ugyanakkor a kormányzó erőknek nincs okuk nyugalomra. A szociáldemokrata, nemzeti liberális pártokból és két gyakorlatilag nulla támogatással rendelkező kis csoportosulásból álló szövetség a korábbi jobboldali kormányok népszerűtlen válságkezelését meglovagolva tett szert ilyen erős támogatottságra, májusi hatalomra lépésük után a közvélemény-kutatók hatvanhat százalék körül mérték őket. Számok hátszelében az USL megkísérelte esküdt ellensége, Traian Băsescu köztársasági elnök eltávolítását, céljukat ugyan nem érték el, de olyan antidemokratikus felfordulást okoztak, hogy abba a nemzetközi közösségnek és az Európai Uniónak is belefájdult a feje.

A nyári politikai válság erősen megártott a kormányerőknek: a nyár eleji hatvanhat százalékból szeptemberre tizeneggyel kevesebb, ötvenöt maradt. Bár ez a szám még így is győzelmet jelent, ám intő jel az a tény, hogy néhány hét alatt sikerült több mint tíz százalékpontot veszíteniük. Az elnök felfüggesztését övező hercehurca bebizonyította, hogy a választók jó része ugyan elutasítja a Traian Băsescu nevével fémjelzett politikát, nem hajlandó vakon és fenntartások nélkül követni a szociálliberálisokat. Hasonló tendenciát tükröznek a szövetség legfontosabb politikusainak a mutatói is. Victor Ponta miniszterelnöknek ugyan sikerült megőrizni harminc százalék körüli népszerűségét, és ezzel az egyik legnépszerűbb politikusnak maradnia, ám az USL másik társelnökének, az államfői poszt várományosának, Crin Antonescunak az utóbbi hónapokban kifejtett tevékenysége komoly visszatetszést keltett a választók körében, egy jobboldali ügynökség nemrégiben az erősen elutasított köztársasági elnök közelébe mérte.

A Szociálliberális Unió legnagyobb esélyét továbbra is az igen népszerűtlen jobboldal jelenti. A 2010-ben kezdődött válságkezelésbe beleroskadt Demokrata-Liberális Párt (PDL) ugyan pozitív mérleggel jött ki a nyári válságból, ám népszerűsége még így is alig éri el a húsz százalékot. A vezetőcserén átesett párt nemrégiben szövetségre lépett három kisebb, mérhető támogatással nem rendelkező formációval, a frigy eredményeképp létrejövő Igaz Románia Szövetség (ARD) ki nem mondott célja, hogy plasztikai javításokat végezzen a jobboldal meglehetősen megkopott arculatán. A ráncfelvarrás egyik csodafegyvereként azt a Mihai Răzvan Ungureanut próbálják bevetni, aki tavasszal néhány hétig a miniszterelnöki pozíciót is betöltötte, és kollégáihoz képest viszonylag jó megítéléssel rendelkezik. Az eddigi felmérések azonban nem támasztják alá, hogy a jobboldali tábor taktikázásai gyümölcsözőek lennének.

Lapozzon és tudja melyek lesznek a kampány legfontosabb témái!

A mainstream pártokból és politikusokból való kiábrándultság a Dan Diaconescu Néppártjának (PP-DD) kedvez leginkább. A bulvártévé-tulajdonosból politikussá vedlett Diaconescu erősen populista és rendszerellenes retorikával nyomul, tejjel-mézzel folyó országot ígér hatalomra kerülése és a korrupt politikai osztály leváltása utáni másnapra. A PP-DD-nek sikerült mindkét nagy tábor szavazóiból magához csábítania néhányat, így jelenleg a választók tizennégy-tizenöt százalékának támogatását élvezi, és amennyiben az USL nem szerez egyedül többséget, akár királycsinálóvá is válhat, ezért mindkét nagy tábor megpróbálja tenyerében hordozni a groteszk Diaconescut.

A szociálliberálisok egyértelmű érdeke, hogy decemberig ne veszítsenek több szavazót, míg a Băsescuhoz közel állót jobboldali tömb minden áron az USL ötven százalék alá csökkenését szeretné elérni. Ebben az esetben az államfőellenes szövetség elveszítené létezésének értelmét, az ARD és Băsescu számára pedig alkalom adódna a baloldali tábor szétrobbantására. Ez utóbbin belül az elmúlt hetekben érezhetően nőtt a feszültség, az elvárások alatti választási teljesítmény végzetes lehet számukra. Igaz, több elemző szerint is az USL-n belüli ellentétek csak a jobboldal támogatóinak vágyvezérelt okoskodása.

A témák

Könnyen észrevehető tehát, hogy minden szereplő számára a decemberi forduló óriási téttel rendelkezik. Ehhez képest a kampány nem lesz sem sziporkázó, sem kimondottan lelkesítő. Ahogy ahhoz már hozzászokott a román nagyközönség, a mérkőző felek a negatív kampány minden elemét felhasználják majd. A korrupció, az antidemokratikus viselkedés és ezek származékai lesznek a felek leggyakrabban használt kifejezései. A Ponta-kormány mindenképp kihasználja az elmúltnyolcév-retorika összes lehetőségét, hogy emlékeztesse a választókat a májusig regnáló erők gazdasági megszorításaira, rossz kormányzására és balgaságaira. A miniszterelnök a napokban egy tizenötös listát tett közzé, amely a korábbi kormányok által hátrahagyott időzített bombákat sorolja fel, azt sugallva, hogy a saját kormányának hibái is az elődök rovására írható.

Az ARD minden bizonnyal a jogállam megtámadásával és európaiatlansággal vádolja majd ellenfelét, és megpróbálja újraéleszteni, azt a korábbi populáris asszociációt, amely a korrupciót automatikusan a szociáldemokrata párthoz kötötte. Ebben segítségére lesz a börtönben ülő Adrian Năstase szocdem ex-kormányfő, illetve az, hogy a napokban járt le Laura Codruta-Kövesi főügyész és Daniel Morar, a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vezetőjének mandátuma. A kormánynak új jelölteket kell találnia, ez pedig automatikusan maga után vonja az igazságszolgáltatás politikai alárendelésének vádjait az ellenzék részéről.

A most leköszönő két ügyész valóban sokat fáradozott a román igazságszolgáltatás jó működésének megteremtésén, és látványos, az EU által is nagy becsben tartott eredményeket ért el. Daniel Morar szerdán számolt be 2005 óta zajló tevékenységéről. Vezetése alatt az intézmény több politikai korrupciós ügyet göngyölt fel, jelen pillanatban már ezerötszáz végeleges ítélet is született miniszterek, államtitkárok, kormányzati hivatalnokok, képviselők és polgármesterek ügyeiben. A DNA kilencven százalékos hatékonysággal is büszkélkedhet, hiszen a vád alá helyezett személyek nagy részét a bíróság is elítéli, csak tíz százalékuk esetében születik felmentés. Az ügyészség a jövőben is kulcsszerepet játszik majd, hiszen most kezdte el vizsgálni a július 29-i elnökellenes népszavazás során elkövetett csalásokat. A nyomozás végén az USL egyik erősemberét, a Szociáldemokrata Párt főtitkárát, Liviu Dragneát is eljárás alá vonták. Őt azzal vádolják, hogy egy országos szavazathamisító hálózatot működtetett.

Amiről nagy valószínűséggel nem lesz szó az épp a gazdaság, pedig a polgárokat talán ez érdekelné legjobban. A több éves recesszió és megszorítás után az ország helyzete normalizálódni látszik. Ez főként a Nemzetközi Valutaalap (IMF) gyámsága alatt kormányzó korábbi jobboldali kabinetek eredménye, hiszen hatalomra kerülése után a balliberális tömb főként a Băsescu elleni küzdelemmel volt elfoglalva, így a gazdasági kormányzásra nem igen maradt ideje. Az USL-nek tehát nem érdeke a gazdaságról beszélni, hiszen összességében nem váltotta be a korábban hozzá fűzött reményeket. Az ARD sem föltétlenül érdekelt ebben a témában, hiszen az a választókat egyből a korábbi szűk esztendőkre emlékeztetné. A politikusok inaktivitása ellenére, vagy épp ennek köszönhetően, a román gazdaság viszonylag jól van. Az IMF előrejelzései szerint a GDP idén 0,9 százalékkal nő. Jövőre Románia két és fél százalékos gazdasági növekedése akár a régió legstabilabb államának számító Lengyelországét is megelőzheti.