Moszkva elítéli Safarov kiadatását

Az orosz külügyminisztérium nyilatkozatban ítélte el az életfogytiglanra ítélt Ramil Safarov szabadon bocsátását Azerbajdzsánban, miközben Oroszország az EBESZ Minszk csoportjának társelnökeként is élesen bírálta ezt a lépést.

Az orosz külügyminisztérium szeptember 3-án kiadott nyilatkozata szerint a baltás gyilkos szabadlábra helyezése „aláássa a törekvéseket, amik a feszültségek csökkentésére irányulnak a régióban.” Ez az álláspont, bár diplomatikusabb formában, egyértelműen összecseng azzal, amit Szerzs Szargszjan örmény államfő fogalmazott meg:

Azerbajdzsán és Magyarország közös akciója utat nyitott arra, hogy az ilyen jellegű bűncselekmények újra és újra megtörténhessenek.”

A külügyminisztérium egy további állásfoglalásában egyértelműen a régió békéjének és biztonságának veszélyeztetését rója fel a két országnak.

Oroszország az EBESZ Minszk csoportjának társelnökeként is hangot adott mély aggodalmának. Alekszandr Lukasevics, az orosz külügyminisztérium szóvivője Magyarország szerepének elítélésére is kitért, miközben kifejtette álláspontját.

Úgy tekintjük, hogy az azerbajdzsáni és magyar hatóságok tevékenysége szemben áll azokkal a nemzetközi erőfeszítésekkel, köztük elsősorban az EBESZ Minszk csoportjának erőfeszítéseivel, amik a térségben zajló konfliktus intenzitásának csökkentésére irányulnak.” – nyilatkozta a szóvivő, majd a történtek teljes körű vizsgálatára szólított fel.

A Minszk csoport elnöksége a hét elején Párizsban találkozott az örmény és az azerbajdzsáni külügyminiszterrel. A találkozókon a Minszk csoport hivatalos tájékoztatása szerint az elnökség együttesen is kifejezte aggodalmát, és elítélte Safarov szabadon bocsátását. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a brutális bűncselekmény azeri részről történt dicsőítése hatalmas károkat okozott a békefolyamatban, és a már kialakult bizalmat is lerombolta a felek között. A Minszk csoport mindkét külügyminiszter előtt hangsúlyozta, hogy a békés rendezésnek nincs alternatívája a karabahi kérdésben.

A Minszk csoport munkájának középpontjában az áll, hogy mielőbb elfogadható politikai megoldást dolgozzanak ki az Örményország és Azerbajdzsán között Hegyi-Karabah miatt kialakult területi konfliktusra. A szervezet elnökségét Franciaország, Oroszország, és az Amerikai Egyesült Államok tölti be.

Az örmény-azerbajdzsáni konfliktus hosszú múltra tekint vissza. A Szovjetunió felbomlása után Hegyi-Karabah hovatartozása miatt kitört háború közel 30 000 áldozatot követelt, és több mint egymillió fő kényszerült otthonának elhagyására. 1994-ben nemzetközi közbenjárással megkötött fegyverszünet zárta le a fegyveres konfliktust, békeszerződés azóta sem született.

A két állammal kiegyensúlyozott kapcsolatra törekvő Oroszország közvetítő szerepe nagy fontossággal bírt az 1994-es fegyverszünet megkötésében. Moszkva állásfoglalása egy esetleges újabb összecsapás esetén is döntő jelentőségű lehet.