Ezt várják az Orbán-kormánytól a hitelért cserébe

A magyar jogi környezet biztonságossá tétele lesz az előfeltétele annak, hogy megindulhassanak a tárgyalások az EU és az IMF által folyósítandó nemzetközi pénzügyi segítségről – közölte kérdésre válaszolva az Európai Bizottság szóvivője. Olivier Bailly ezen túlmenően nem kívánta részletezni, hogy pontosan mit is vár Brüsszel a magyar kormánytól, de mint mondta, a megoldás részét képezik a kötelezettségszegési eljárásokat érintő területek, és azok is, amelyek ügyében levélben érdeklődik a testület.

„Biztonságosabbá kell tenni a magyarországi jogi környezetet ahhoz, hogy visszatérjen a befektetői bizalom Magyarország iránt” – ezt válaszolta az Európai Bizottság szóvivője szerdán arra a kérdésre, hogy milyen feltételeket szab a testület a nemzetközi hitelkeretről szóló tárgyalások megkezdéséhez.

A kérdés azért is vetődik fel időről-időre, mert rendre egymásnak ellentmondó információk látnak napvilágot azzal összefüggésben, hogy Brüsszel mit kér cserébe Magyarországtól azért, hogy elkezdődhessenek az egyeztetések a kormány, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság között.

Olivier Bailly azt mondta, a befektetői bizalom ezidáig még nem tért vissza Magyarországra, és „arra biztatjuk a magyar kormányt, hogy tegyen meg mindent a jogi környezet megerősítése, és a bizalom visszatérése érdekében, hogy csökkenhessen a piaci nyomás a magyar gazdaságra”. Hozzátette, hogy erre nincs konkrét feladatlista, amelyet az EU Magyarországnak kíván adni, de „a kötelezettségszegési eljárásokat, valamint a két úgynevezett adminisztratív levelet” érintő ügyek is a megoldások között vannak” – mondta a szóvivő.

Az Európai Bizottság március 7-én léptette a második szakaszba a kötelezettségszegési eljárást egyrészről az adatvédelmi biztosi intézmény függetlenségével, másrészt a bírók nyugdíjkorhatárának leszállításával összefüggésben. Ezzel egyidejűleg – az eljárás első szakaszában maradva – információkérő levelet küldött Brüsszel a jegybanktörvény egyes rendelkezései kapcsán, valamint ugyancsak levélben tette fel kérdéseit az igazságszolgáltatás függetlenségéről is.

A szóvivő jelezte, hogy határidőre megérkeztek a kabinet válaszai mindegyik területen, a Bizottság most ezeket elemzi, és ezek fényében dönt majd Brüsszel arról, hogy hogyan folytatódjanak az eljárások, illetve, hogy az utóbbi területen induljon-e eljárás.

A hiteltárgyalások megkezdésének előfeltételei kapcsán valóban zavart okozhat az, hogy az Európai Bizottság időről-időre eltérően nyilatkozik a kérdésről. A testület szóvivői először a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét nevezték meg az egyetlen megoldandó ügynek a tárgyalások elkezdése előtt.

Később a gazdasági és pénzügyi EU-biztos jelezte a szóvivője útján, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége is a feltételek között van. Brüsszeli források rávilágítottak arra, hogy ez utóbbi csak Olli Rehn személyes véleménye, és kétségtelenül vita van a Bizottságon belül is arról, hogy mit is kelljen Magyarországnak megtennie ahhoz, hogy a Bizottság is tárgyalóasztalhoz üljön.

A szociális ügyekért felelős EU-biztos szerdán az Indexnek adott interjújában már Olli Rehn álláspontját nevezte testületi véleménynek. Andor László azt mondta, a feltételek világosak, ezeket a kormány is ismeri, hiszen Olli Rehn már januárban közölte Fellegi Tamással, hogy mit vár a Bizottság Magyarországtól. Olivier Bailly szerdán azt mondta, nem tud adni egy „listát” arról, hogy mit kell a magyar kormánynak megtennie, „sokkal általánosabb értelemben kell a jogi környezetet biztonságosabbá tenni.

A szóvivő kedden közölte, hogy „néhány napra van még szüksége a Bizottságnak ahhoz, hogy megvizsgálja a magyar válaszokat, és véleményt alkosson ezekről”, ezt követően a biztosi testületnek kell döntenie a következő lépésekről.