Innovatív magyar javaslat az energiahatékonyság terén

Magyar javaslatra olyan innovatív finanszírozási módszert vezethet be a középületek energiahatékonyságának javítására az EU, amely jelentős mértékben tehermentesítené az anyagi gondokkal kűzdő hazai önkormányzatokat. A javaslatról most tárgyal a Tanács és az Európai Parlament.

Jelenlegi formájában elfogadatatlanul magas terheket róna Magyarországra az Európai Bizottság által javasolt energiahatékonysági direktíva, melyet február végén – módosításokkal ugyan, de – a Parlament energiaügyi bizottsága is támogatott. Az irányelv a 2007-ben elfogadott Klíma- és Energiacsomag egyik pillérét, a primér energiafogyasztás 2020-ig 20 százalékkal történő csökkentését ösztönözné a tagállamok körében, kötelező erejű célok kitűzésével.

Magyarország – és több más tagállam – számára az egyik legkritikusabb pont az a rendelkezés, mely előírná, hogy a tagállamok minden évben kötelesek a középületek alapterület szerint számított legalább 3 százalékát energiahatékonyan felújítani. „Ez évente legalább 200 milliárd forintjába kerülne az államnak 30 éven keresztül” – mondta Várhelyi Olivér, a brüsszeli magyar állandó képviselet belső piaci kérdésekben illetékes nagykövete.

A magyar álláspont szerint az elv jó, azonban csak megvalósítható és finanszírozható vállalást szabad aláírni. Bár a regionális alapok akár 75 százalékos uniós támogatást is nyújtanának a felújításokhoz, az önkormányzatok többsége számára a 25 százalékos önrész előteremtése is gondot okoz, ahogy azt a jelenlegi gyakorlat is bizonyítja.

Éppen ezért lehet fantázia abban az innovatív finanszírozási módszerben, amely nem terhelné meg túlzottan az önkormányzatok büdzséjét, mégis szállítani tudná a szükséges forrásokat. A magyar kormány által kidolgozott javaslat szerint a hiányzó forrásokat a nem ipari szektorok kibocsátás-csökkentését szabályzó úgynevezett erőfeszítés-megosztási rendszer (ESD – Effort Sharing Decision) kvótáinak értékesítése fedezhetné.

A tervnek megfelelően az elvileg csak államok között értékesíthető kvótafeleslegeket pénzintézeteknek értékesítenék, amelyek később továbbértékesíthetik azokat az irántuk érdeklődő tagállamoknak. A kockázatot magukra vállaló bankok pedig előfinanszíroznák a középületek felújításának a költségeit. Egyes számítások szerint a 25 százalékos “magyar” önrész körülbelül felét lehetne ilyen innovatív finanszírozásból előteremteni. Már most látható, hogy Magyarországnak a kibocsátási időszak végén, 2012 végéig jelentős plusza képződik az ilyen kvótákból, amelyeket a bankokon keresztül zöldberuházási finanszírozási forrássá transzformálhatnák.

A direktíva-tervezet egy másik, máris sok vitát kavart pontja évi 1,5 százalékos csökkentést ír elő a tagállamok számára a végső energiafogyasztásban. A tervek szerint a válságból való kilábalásban a termelő szektorok oroszlánrészt vállalnak Magyarországon, vagyis az ország energiaigénye a közeljövőben várhatóan nőni fog, ugyanakkor az épületfelújítási program megvalósítása közelebb vihet a 1,5 százalékos vállalás teljesítéséhez.

A szóban forgó rendelkezés más tagországok számára is problémákat okoz, így ezen a téren éles vita alakulhat ki a Bizottság, a Tanács és a Parlament között várhatóan április közepén kezdődő egyeztető tárgyalásokon. Franciaország például a közlekedés mellett az ipari célú energiafogyasztást is kivenné a paragrafus hatálya alól, míg Ausztria a 2013 és 2020 közti időszakban a már 2005 és 2012 között realizált energiacsökkentési eredményeit is szeretné elszámoltatni.

Szintén egy kardinális pont Magyarország számára az okosmérők felszerelése, amelyekkel a jelenleginél sokkal pontosabban követhetnék a szolgáltatók és a fogyasztók a végső energiafogyasztást. A távfűtéses lakásokban azonban az okosmérők felszerelése pénzügyileg nem éri meg, legalábbis nem önmagában, mivel azokkal együtt járna a fűtési rendszer teljes átalakítása, amelyet előnyösebb a házak teljes energiahatékonysági felújításával együtt megtenni. A magyar vélemény szerint ezért érdemes az okosmérőkre vonatkozó előírások hatálya alól a távfűtéses lakásokat kivenni és azokat egy későbbi lakóépület-korszerűsítési program hatálya alá helyezni.

A jelenleg hatályos vállalások szerint Magyarországnak 2005-ös bázison számolva 9 százalékkal kell javítania az energiahatékonyságát 2016-ig.