Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Komoly kritikákat fogalmazott meg a magyar igazságszolgáltatási rendszer átalakítását célzó törvényekről pénteken elfogadott jogi szakvéleményében a Velencei Bizottság. A VB az egyházügyi törvény módosítását is véleményezte. Az Európa Tanács főtitkára szerdán Budapestre látogat, ahol a két ügy mellett a hazai médiaszabályozással kapcsolatos véleményt is megosztja a magyar kormánnyal.
A Velencei Bizottság pénteken elfogadta az igazságszolgáltatás reformjáról, valamint az egyházügyi törvényről készített jogi szakvéleményeket. Az Európa Tanács jogi tanácsadó testülete részletesen elemezte a két területen a közelmúltban végrehajtott változtatásokat, az elfogadott szakvéleményeket azonban egyelőre nem tette közzé. Thomas Markert a Velencei Bizottság titkára az MTI-nek azt mondta, hogy bonyolult jogi szövegről van szó, amelyet még egyszer át kell nézniük a szakértőknek, mielőtt várhatóan hétfőn délután közzéteszik a szervezet honlapján.
A pénteki ülésre előkészített véleménytervezetről elsőként a hvg.hu írt, de később a BruxInfo birtokába került dokumentumokból is kiderült, hogy a Velencei Bizottság kemény bírálatokat fogalmazott meg a magyar igazságszolgáltatási rendszer átszervezésével kapcsolatban. A 30 oldalas elemzés végén a testület azt a következtetést vonja le, hogy „még ha el is fogadjuk, hogy a változtatások illeszkedhetnek a magyar joghagyományok keretébe, a reform összességében veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét”.
A szakvélemény azt nevezi fő problémának, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács helyébe lépett Országos Bírósági Hivatal elnökének a kezében túlzott hatalom összpontosul. Azon túlmenően, hogy a korábbi kollektív jellegű igazságszolgáltatás-szervezési döntéseket egyszemélyi döntések váltották fel, az elnöknek jogában áll a bírók kinevezése, és a bírósági ügyek szétosztása is földrajzilag. A dokumentum szerint „nincs még egy olyan európa tanácsi tagállam, amelynek az igazságszolgáltatási rendszere ennyire egy ember kezében lenne”. Mint ismert, az Európa Tanács olyan országokat is magában foglal, amelyek nem tagjai az EU-nak.
A Velencei Bizottság szerint aggályos az is, hogy az OBH elnökének a mandátuma kilenc évre szól, a megválasztásába nincs beleszólásuk a bíráknak, és nem is lehet megfelelő módon felelősségre vonni az elnököt – olvasható az elemzésben.
A testület szerint az elfogadott változtatások nemcsak ellentmondanak az igazságszolgáltatás szervezése európai előírásainak, hanem „problémás lehet a méltányos bírósági tárgyaláshoz való jog Európai Emberi Jogi Egyezményben lefektetett paragrafusa szempontjából is”.
A BruxInfo által látott dokumentum szerint a Velencei Bizottság reményét fejezi ki arra, hogy a kormány figyelembe veszi majd az alkotmány módosítására vonatkozó európa tanácsi ajánlásokat. Ezzel összefüggésben a szervezet fenntartja, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségét, valamint az erős fékeket és ellensúlyokat magában az alkotmányban kell szavatolni.
Egyházügyi törvény
Több bírálatot megfogalmaz a Velencei Bizottság az egyházügyi törvény tavaly elfogadott módosításai kapcsán is, mindent összevetve viszont a testület úgy véli, hogy a magyar szabályozás „liberálisan és nagyvonalúan biztosítja Magyarországon a vallás szabadságát”.
A kritikák között a bizottság megjegyzi, hogy az új magyar törvény túl sok követelmény teljesítését írja elő egy szervezet számára ahhoz, hogy az állam egyházként regisztrálja, ezek a követelmények pedig önkényes feltételeken alapulnak. „Felül kell vizsgálni azt a feltételt, amely a vallási közösségek belföldi és nemzetközi működésének időtartamára vonatkozik, mert ez politikai megítélés kérdése lehet” – írják a szakértők. A Velencei Bizottság szerint a törvénymódosítás következtében korábban bejegyzett egyházak százainak jogi státusza kérdőjeleződött meg, „ami aligha lehet összhangban a nemzetközi előírásokkal”.
Ezen túlmenően az egyházügyi törvény egyenlőtlenül és diszkriminatív módon kezel egyes vallási közösségeket, függetlenül attól, hogy regisztrált egyházként működnek, vagy nem.
Az Európa Tanács főtitkára szerdán Budapestre látogat, ahol a miniszterelnököt és a külügyminisztert is tájékoztatja a pénteken elfogadott két elemzésről, sőt, úgy tudjuk, beszámol majd a médiatörvénnyel kapcsolatban készülő jogi elemzés eddigi megállapításairól is. Ezt követően a Velencei Bizottság titkára utazik Brüsszelbe, hogy az Európai Bizottságot is tájékoztassa a véleményekről és a főtitkár budapesti tárgyalásainak eredményeiről.
Az Európa Tanács főtitkára januárban írt levelet a külügyminiszternek, azt javasolva, hogy kérje ki a Velencei Bizottság véleményét egyes magyar törvényekről. Az igazságszolgáltatás átszervezéséről szóló jogszabályok, valamint az egyházügyi törvény mellett még információink szerint a szervezet asztalán fekszik a választójogi törvény is, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének a monitoring bizottsága pedig arra kérte a Velencei Bizottságot, hogy készítsen szakvéleményt a magyarországi szólásszabadság, az Alkotmánybíróság, az ügyészség, a nemzetiségek, és a családvédelem kérdésében.
Kitekintő / Bruxinfo.eu
