Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke hétfőn a BruxInfo érdeklődésére megerősítette, hogy a biztosi testület szerdán hoz döntést a különböző magyar ügyekben.
Az Európai Bizottság alelnöke hétfőn a BruxInfo kérdésére megerősítette, hogy a biztosi testület szerdán mind a négy magyar vonatkozású dossziéban állást foglal: egyfelől a január 17-én indult három kötelezettségszegési eljárást illetően a további lépések kapcsán, illetve arról, hogy eljárás induljon-e az igazságszolgáltatás függetlensége kapcsán hangoztatott bizottsági aggodalmak miatt.
Viviane Reding rövid válaszában emlékeztetett rá, hogy a Bizottság megkapta a kormány válaszait (február 17-én – a szerk.) a három eljárás alá vont dossziét illetően, és azokban az ügyekben, amelyekben a Bizottság még nem döntötte el, hogy eljárást indítson-e, „sokkal homályosabbak” voltak a kormány által adott válaszok.
Hozzátette, hogy szerdáig látni fogják a jogi szolgálatok elemzését és annak fényében döntést is hoznak az eljárások lehetséges folytatásáról, vagy leállításáról.
Bizottsági források előzőleg 99 százalékos esélyt láttak arra, hogy a biztosi testület szerdán elfogadja a Magyarországra vonatkozó döntéseket. A Bizottság a három januárban indult kötelezettségszegési eljárásról foglal majd állást, továbbá arról, hogy eljárást indítson-e az igazságszolgáltatás függetlensége kapcsán is.
Bár értesülésünk szerint a Bizottság még nem döntötte el, hogyan kezelje a különböző magyar dossziékat és milyen konkrét válaszokat adjon, az biztosnak tűnik, hogy a szerdára beharangozott döntések a január 17-én indított három kötelezettségszegési eljárást és az igazságszolgáltatási dossziét érintik majd, ez utóbbival kapcsolatban Brüsszelnek arról kell állást foglalnia, hogy elindítja-e a kötelezettségszegési eljárást. Az ötödik ügyben, a magyar média helyzetével kapcsolatban szerdán nem várható újabb lépés.
Mint forrásaink elmondták, a Bizottság elvileg több opció közül választhat. Az egyik, hogy leállíthatja a kötelezettségszegési eljárást abban a négy, a jegybanktörvény hatálya alá tartozó kérdésben, amelyekre pozitív válaszokat kapott Budapesttől. Ebben az esetben kérdéses, hogy mi legyen a két továbbra is nyitott kérdés kezelésével, a jegybanki elnök esküjével és fizetésével. A testület elvileg dönthet indoklással ellátott vélemény kiküldéséről, amivel második szakaszba lépteti az eljárást. Ám nem kizárhatóan ennél is nagyobb esély van arra, hogy Brüsszel további információkat kérjen Budapesttől, mielőtt a második szakaszba lépne az eljárás.
A Bizottságnak arra a kérdésre is meg kell találnia a választ, hogy mindezek alapján fennállnak-e a feltételek a hiteltárgyalások megkezdésére Magyarországgal. Mint ismert, a Bizottság hivatalosan attól teszi függővé ebbe való beleegyezését, hogy a jegybanktörvény összhangban legyen az uniós joggal, illetve a törvényt övező jogi bizonytalanságok megszűnjenek. Ehhez egyes megfigyelők szerint nem kell feltétlenül tettekkel is bizonyítani a magyar törvény teljes megfelelőségét, hanem elég lehet az is, ha a magyar fél részéről együttműködési készséget látnak és világos jogi mederbe terelik a még nyitott kérdéseket.
Kitekintő / Bruxinfo.eu