Ashdown az EU határozottabb fellépését várja

Paddy Ashdown brit politikus, a nemzetközi közösség volt bosznia-hercegovinai főképviselője lehetségesnek tartja a balkáni ország felbomlását. Ezzel egyidőben rámutatott, az Európai Uniónak sokkal határozottabban kellene beavatkoznia, kérdés azonban, a komoly belső válsággal küzdő közösségnek lesz-e ereje Bosznia-Hercegovinával foglalkozni.

Bosznia-Hercegovina a szétesés felé halad és Milorad Dodiknak, a boszniai szerbek vezetőjének már kész terve is van, hogyan tegye az államot teljesen súlytalanná, jelentette ki Paddy Ashdown, a nemzetközi közösség korábbi bosznia-hercegovinai főképviselője. A politikus szerint az Európai Unió túl sokat enged meg a balkáni ország szeparatizmusra törekvő politikusainak.

Paddy Ashdown brit liberális-demokrata politikus kifejtette, 11 év építkezés és nehéz munka után Bosznia-Hercegovina újra a felbomlás felé halad. A volt főképviselő szerint a széthúzás igen veszélyes tendenciája visszakerült a gyakorlatba, az Európai Unió pedig igen keveset tett ennek megfékezésére. A brit politikus szerint az EU-nak sokkal több erőt kéne felmutatnia és markánsabban kellene fellépnie a szeparatista erőkkel szemben, azonban úgy látja, Európa vezetőinek nincs igazán kedve a beavatkozáshoz, márpedig Bosznia-Hercegovina megmentésének tervét szerinte Brüsszelben kellene kidolgozni. Ashdown szerint az ország nem csak magára nézve lehet veszélyes, de ha Európa tűri, hogy a balkáni köztársaság szétessen, a szeparatizmus más országokat is megfertőzhet.

Ashdown nyilatkozata nagy érdeklődést váltott ki Bosznia-Hercegovinában, ezért a politikustól a szarajevói Dnevni Avaz napilap is interjút kért. A beszélgetésben a volt főképviselő kifejtette, az utóbbi öt-hat évben indult az a folyamat, melynek végeredménye szerinte akár az ország szétesése is lehet. Felhívta a figyelmet arra is, hogy bár nem tartja valószínűnek az újabb háborút, ám annak lehetőségét nem lehet teljesen kizárni. Ha azonban a jelenlegi tendencia folytatódik, a balkáni ország egy diszfunkcionális „fekete lyukká” válhat. Ezt Ashdown a helyi politikum felelősségének tartja és megállapította, a boszniai vezetőknek több konstruktivizmust kellene mutatniuk.

A szecessziós törekvések előidézőjének Ashdown a Republika Srpskát és annak elnökét, Milorad Dodikot tartja. A boszniai szerb politikust a Montenegrót Belgrádtól függetlenítő Milo Đukanovićhoz hasonlította. Srpska egy ilyen forgatókönyv mentén folyamatosan vonná ki magát a központi ellenőrzés alól. Kifejtette azonban, hogy ezek a dinamikák továbbgyűrűznek, így ma már nem csak a szerbek törekszenek önállóságra, hiszen a horvátok körében is egyre erősödnek a szeparatista hangok. Ezek konkrétan egy harmadik, horvát-többségű entitás létrehozását célozzák. A muszlim bosnyák hátterű Demokratikus Akciópárt (SDA) pedig több figyelmet szentel a bosnyák többségű Bosznia-Hercegovinai Föderációnak, mint a központi irányításnak.

A megoldást Ashdown abban látja, hogy az EU csak az egységpárti politikusokkal tartsa fenn kapcsolatát. A volt főképviselő az Avaznak is kifejtette, egy határozottabb uniós politikára lenne szükség. A szeparatizmus elleni harc másik fontos elemének az éppen az integrációba igyekvő Szerbiát tartja. A brit politikus szerint Szerbiának feltételül kell szabni, hogy nyíltan elhatárolódjon a Bosznia-Hercegovinát gyengítő törekvésektől. Problémásnak látja azonban azt, hogy az Uniónak jelenleg olyan súlyos belső problémái vannak, hogy nehezen tud még a balkáni ügyekkel is foglalkozni.