„Pincében” a román infláció

A tavalyi évben a rendszerváltás óta eltelt időszak történelmi mélypontjára, 3,14 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte tegnap az Országos Statisztikai Intézet, miután véglegessé váltak a tavaly decemberi adatok is.

Eszerint a tavalyi év utolsó hónapjában a fogyasztói árindex 0,23 százalékkal nőtt. A pénzhígulás alacsony volta elsősorban annak köszönhető, hogy az élelmiszerek átlagban csak 0,95 százalékkal drágultak. Ugyanakkor néhány alapélelmiszer ára jelentős mértékben megugrott.

A cukor például csaknem 19 százalékkal, a tojás pedig 15 százalékkal kerül többe. A hőenergia drágult a legnagyobb mértékben – átlagban csaknem 25 százalékkal – a vonatjegyek ára pedig csaknem 20 százalékkal emelkedett.Éves szinten az infláció 3,14 százalékra mérséklődött a november végi 3,44 százalékról.A pénzhígulás havi átlagszintje 0,3 százalék volt tavaly, szemben a 2010-es 0,6 százalékkal.

Mint ismeretes, a kormány a megszorító intézkedések keretében tavaly júniusban öt százalékponttal, 19 százalékról 24 százalékra emelte az áruforgalmi adót (áfát) – ennek inflációs hatása azonban 2011 közepétől már nem érződik. Azóta folyamatosan csökkent az éves infláció, ami nemcsak azt tette lehetővé, hogy a Román Nemzeti Bank 2011-re megállapított célinflációs előrejelzése teljesüljön, hanem azt is, hogy az inflációs célt  tovább csökkentse.

Prémiummal „felfújt“ év végi fizetések

A statisztikai intézet tegnap egy másik pozitív adatot is közölt, éspedig a nettó átlagbérek alakulására vonatkozót, amely havi és éves viszonylatban is növekedett. Az INS szerint a tavaly novemberi 1491 lejes nettó átlagbér 2,3 százalékkal (34 lejjel) volt nagyobb az októberihez és 8,9 százalékkal az egy évvel korábban mért szinthez viszonyítva. Emögött havi viszonylatban csak hajszállal, 0,1 százalékkal maradt el a bruttó átlagfizetések növekedése is, amely tavaly novemberben 2054 lejen állapodott meg a statisztika szerint.

Annak ellenére, hogy a kormány 2010 nyarán drasztikusan csökkentett a közalkalmazottak fizetésén, az állami szférában is tapasztalható volt a bérek enyhe növekedése. A tanügyben dolgozók például átlagban 4 százalékkal több pénzt kaptak november folyamán, míg a szociális gondozók bére is 1,2 százalékkal emelkedett októberhez viszonyítva. A mutatók azonban éves viszonylatban még nagyobbat ugrottak: a statisztikai intézet szerint az egészségügyben és szociális munkásként dolgozók nettó átlagfizetése 20,3 százalékkal emelkedett 2010 júliusa óta, de 16,3 százalékkal többet vihettek haza a tanügyisek is, míg a közigazgatásban dolgozók átlagban 11,6 százalékkal kaptak többet hó végén.

Lemaradó borravaló

Az eddigi trendeknek megfelelően a tavalyi év végén a legnagyobb fizetéseket országszerte a pénzügyi szolgáltatások szektorában dolgozók vihették haza, a legkevesebbet pedig a vendéglátó-ipari egységek alkalmazottai. A szakértők szerint a mutatók alakulásában szerepet játszott az is, hogy a vállalatok az év utolsó két hónapjában bőkezűbbek voltak a prémiumokkal, illetve a különböző karácsonyi juttatásokkal, amelyek „feltornázták“ a fizetések szintjét.

Új Magyar Szó

Friss hírek

Újra csökkent az európai alapkamat

Az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette a három irányadó eurókamat szintjét. Az EKB 0,9 százalékos reál GDP-növekedést vár 2025-ben és 1,1 százalékosat 2026-ban.

Read More »