Sok pénzt bukhat Magyarország is

A transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) struktúráját, finanszírozását és a kiépítésének módját is bírálták a tagállamok az uniós közlekedési miniszterek hétfői ülésén. A kormány szerint Magyarországot hátrányosan érintené a nemrégiben bemutatott TEN-T politika. A tárcavezetők az ülésen megállapodtak az első vasúti csomag felülvizsgálatáról és a tachográfok használatával kapcsolatos szabályok egy részéről is.

Mindössze néhány tagállami delegáció támogatta csak a transzeurópai közlekedési hálózatok kiépítésével kapcsolatos új iránymutatást, amelyet október közepén fogadott el az Európai Bizottság. A szakminiszterek a hétfői ülésükön folytattak először érdemi vitát a bizottsági javaslatról, és mint kiderült, a legfőbb elemeiben sem értenek egyet a tagországok.

A tervezetben a Bizottság egyrészt újrarajzolta a jövőbeni közlekedési hálózat gerincének számító 10 „folyosót”. Jelentős módosításra nem volt lehetősége Brüsszelnek, hiszen a korridorokat már a korábbi években elkezdték fejleszteni, sok tagország mégis méltánytalannak érzi az általában az egész kontinensen végighúzódó folyosók új rendszerét.

Magyarország nem is támogatja a korridorok rendszerét. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára azt mondta, nem világos, hogy a Bizottság milyen szempontok alapján rajzolta újra a folyosókat. Mint ismeretes, a 10 transzeurópai közlekedési vonalból három haladna át Magyarországon, jóllehet a kormány egyelőre kettővel számol. (A Duna-folyosó részeként a Bécs-Budapest közötti vasútvonal fejlesztésére 2020-ig csak hatástanulmány készülne.) Ezzel kapcsolatban Balázs Péter volt külügyminiszter, az egyik folyosó koordinátora korábban a BruxInfónak azt mondta, szerinte Magyarországon annyi folyosó megy keresztül, amennyit a földrajzi helyzete indokol.

Kovács Tamás Iván helyettes államtitkár nem ért egyet a törzshálózati folyosók koncepciójával sem. Szerinte ezzel egy fölösleges harmadik szint jönne létre a közlekedési hálózati rendszerben, jelentős adminisztratív terhet róva a tagállamokra. A politikus úgy látja, mindez lekötné az Európai Összekapcsolási Eszköz (Connecting Europe Facility) költségeinek jelentős részét.

Kritizálta a javaslatot a német közlekedési miniszter is, aki szerint nem a Bizottságnak, hanem a minisztereknek kellene kijelölniük a törzshálózati folyosókat. A britek pedig azt az összeget sokallják, amelybe a rendszer kiépítése kerül. London úgy látja, most, amikor megszorítások vannak Európa-szerte, minél olcsóbb megoldásokat kellene találni, miközben az egységes piacot minél gyorsabban ki kellene építeni.

Több tagország minisztere is megjegyezte, hogy a TEN-T-ről szóló vitának párhuzamosan kellene haladnia a következő többéves pénzügyi keret vitájával, hiszen a hálózat továbbépítésének legfőbb forrása az a CEF lesz, amely a 2014-2020 közötti költségvetés része, és amelyről még szinte alig indult meg az egyeztetés. Ezzel összefüggésben a közlekedési EU-biztos azt mondta, a TEN-T javaslat egyelőre csak iránymutatásokról és vezérelvekről szól, a forrásokról valóban egy másik javaslat vitájában kell megegyezni.

Siim Kallas az ülés után a BruxInfo kérdésére azt mondta, természetes, hogy egyelőre távol esik egymástól a tagállami és a bizottsági álláspont, hiszen jelentős, húsbavágó javaslatról van szó, amely rengeteg pénzről szól, viszont még csak a vita elején vagyunk – tette hozzá Siim Kallas. Az észt származású politikus viszont utalt arra, hogy a testület ragaszkodni fog a főbb elképzeléseihez. Az EU-biztos arra kérte a tagállamokat, hogy ne csak a saját érdekeiket vegyék figyelembe, hanem próbáljanak európai fejjel gondolkodni.

Első vasúti csomag

Az uniós közlekedési miniszterek politikai megállapodást kötöttek az első vasúti csomag felülvizsgálatáról szóló jogszabályról, amelynek az elsődleges célja a Bizottság szerint a belföldi vasúti személyszállítási piacok megnyitása a tagállamok előtt. Emellett az irányelv megpróbálná gerjeszteni a versenyt az európai vasúti szolgáltatók között, a 2001-ben elfogadott első csomag ugyanis nem váltotta be az ezzel kapcsolatos reményeket.

A felülvizsgált jogszabály függetlenítené a vasúti szolgáltatókat a belföldi pályahálózat üzemeltetőitől, ez ugyanis még a legtöbb országban egy kézben, döntően az állam kezében van. Bizottsági tisztviselők korábban arról számoltak be, hogy ennek megfelelően a tagországok gyakran olyan helyzetet teremtenek, hogy egy külföldi szolgáltatónak ne is érje meg vasúti járatot indítani egy másik országban.

A most kötött megállapodás már az Európai Parlament javaslatait is figyelembe veszi, de alapvetően a már júniusban elért úgynevezett általános megközelítést erősíti meg (ez alapján indult az egyeztetés az EP és a Tanács között).

Két tagállam jelezte, hogy nem elfogadható számára a szöveg. Luxemburg szerint az első vasúti csomag rendelkezései túl merevek, és olyan eredményeket tűz ki maga elé, amelyet Luxemburg már egyébként is teljesít. A Benelux-ország rugalmasabb megközelítést szeretne, azaz szerinte az EU-nak figyelembe kellene vennie, hogy egyes tagállamok „milyen állapotban” vannak, és eszerint szabni a kötöttségeket.

Ausztria pedig a szolgáltatók és a pályahálózat-üzemeltető kötelező függetlenítését nem támogatja. Az osztrák kormány szerint mindez óriási pénzügyi és adminisztratív terhet jelentene a tagállamoknak, ráadásul a közlekedési miniszter szerint a szabályozás „aránytalan beavatkozást jelent a gazdasági társaságok működésébe”.

A politikai megállapodás megkötéséhez nem volt szükség egyhangú támogatásra, így a módosított javaslatról ismét az Európai Parlamentnek kell szavaznia.