Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Számos kérdés került terítékre a világ legfejletteb országait tömörítő G20 csoport találkozóján, azonban ezek közül kevés kapcsán sikerült konkrét cselekvési tervet megfogalmazni. A nagyhatalmak figyelmének fókuszában a görögök után legnagyobb pácba keveredő Róma állt, melyet a megállapodás értelmében a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság is ellenőrzése alá von, az eurózónát sújtó adósságválság tovagyűrűzésének megakadályozása érdekében.
Bár a G20-ak szintjén nem sikerült egységes álláspontot kialakítani, az EU-ban már 2012-ben életbe léphet a pénzügyi tranzakciós adó – jelentette be pénteken Nicolas Sarkozy francia elnök a világ 19 legfejlettebb országát és az Európai Uniót tömörítő G20-ak csúcstalálkozóját záró sajtótájékoztatón Cannes-ban.
A tranzakciós adóról szóló francia-német javaslatot a zárónyilatkozat is megemlíti, de részleteket nem közöl hasonlóan a többi területhez, melyek a kétnapos tanácskozáson terítékre kerültek. A csúcsértekezlet résztvevői számos kérdést érintettek a találkozó során, azonban kevés kérdéskörben fogalmaztak meg konkrét cselekvési tervet: a G20 csoport tagjai megegyeztek a Nemzetközi Valutaalap forrásainak növelésében is, azonban ennek mikéntjéről nem esett szó, az intézkedés módjáról legkorábban februárban történhet eszmecsere, mondta Sarkozy. A forrásbővítésre különböző elméletek születtek, ezek kidolgozására a G20-csoport pénzügyminisztereit kérték fel, azonban addig biztosan nem fektetnek le konkrét számokat, amíg az eurózónában kialakult patthelyzet nem tisztázódik.
Kedvező hangulat fogadta a görög állam után leggyengébb láncszemnek tartott Róma bejelentését, miszerint az olasz kormány hozzájárult ahhoz, hogy az IMF ellenőrizze a takarékossági intézkedések végrehajtását. Nem a Nemzetközi Valutalap anyagi segítségéről van szó, hanem a washingtoni szervezet tapasztalatainak bevonásáról a célok elérése érdekében, nyilatkozta Tremonti olasz pénzügyminiszter. Az IMF és az Európai Bizottság delegációja már a jövő héten Rómába utazhat a reformcsomag értékelése miatt, melyet még jóvá kell hagynia a parlamentnek, írja az EUobserver.
Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök azonban a bejelentés előtt percekkel hangot adott abbéli elégedetlenségének, hogy az egyre szigorúbb megszorítások miatt mind jobban szűkölködik a lakosság. „Nem az eurót hibáztatom, hanem az árfolyamot” – nyilatkozta a politikus, akinek megjegyzése hűen tükrözi a valutazónában kialakult politikai válságot.
Bár a résztvevők az aktuális gazdasági problémák szélesebb spektrumát érintették, a kétnapos tanácskozás fókuszában tagadhatatlanul az európai adósságválság állt. A piacok nyomása – miután az uniós mentőcsomagot veszélyeztető hellén népszavazás vihara elült – Rómára helyeződött át. Az olasz államadósság a GDP 120 százalékát teszi ki, ennél csak Görögországnak magasabb a GDP-arányos államadóssága, az államkötvények hozama pedig az eddig jegyzett legmagasabb szintre emelkedett: ennél fogva érthető, hogy a G20-ak a hellén válság tovaterjedésétől tartanak.
Matus Dóra
