Félreértelmezik a szerb restitúciós törvényt?

Maja Sedlarević, a vajdasági tartományi képviselőház európai integrációs és nemzetközi regionális együttműködési bizottságának elnöke szerint félreértelmezik a szerb restitúciós törvényt.

A magyar Országgyűlés európai ügyek bizottsága kedden fogadta a vajdasági bizottság képviselőit. Az ülésen Maja Sedlarević elmondta, a hiteles értelmezés szerint a jogszabály csak a megszálló erők tagjaira vonatkozik, és akik igazolni tudják, hogy nem önként csatlakoztak a megszállókhoz, örököseikkel együtt jogosultak a kárpótlásra. Nem egy nemzet ellen irányul a törvény – hangoztatta, hozzátéve: remélhetőleg sikerül tisztázni az ügyet, és Szerbia megkapja Magyarország támogatását az uniós tagjelöltségéről döntő decemberi szavazáson.

A jogszabállyal kapcsolatban felidézte, hogy 2000-ben vizsgálóbizottság alakult a képviselőházban, amely négy éven keresztül foglalkozott az 1941-1945 között a Vajdaságban történt eseményekkel, hogy az akkori történéseket ne használhassák fel aktuálpolitikai célokra. Emellett 2003-ban a képviselőház határozatot fogadott el arról, hogy nem ismerik el a kollektív bűnösség elvét – emlékeztetett. Hozzáfűzte: „erre a dokumentumra valamennyien nagyon büszkék vagyunk”.

Hörcsik Richárd, az országgyűlési bizottság elnöke kijelentette, a magyar parlamenti pártok egybehangzóan úgy ítélik meg, hogy jogilag és politikailag elfogadhatatlan a jogszabály, és teljesen világos jogi helyzetet kell teremteni, amely kizárja a kollektív bűnösség minden formáját. Nem kétoldalú ügyről van szó, a kollektív bűnösség megjelenése miatt túlmutat a vajdasági magyarság helyzetén – fogalmazott. Hozzátette, Magyarország érdeke Szerbia uniós integrációja, és a jelenlegi helyzet megoldásának kulcsa a szerb parlament kezében van.

Mile Lajos (LMP), a bizottság alelnöke közölte, „Magyarországon szokatlan egység” alakult ki a pártok között az ügyben, ami a helyzet megoldását segítheti.

Tóth Tivadar (VMSZ) elmondta, egyértelmű törvényre van szükség, amely eltörli a kollektív bűnösség elvét.

Maja Sedlarević kifejtette, a vajdasági képviselőház célja, hogy a tartomány híd legyen Szerbia Európa felé vezető útján. A munka jelentős része még csak a tagjelölti státusz elnyerése után következik – vélekedett, hozzáfűzve: szívesen veszik a magyar tanácsokat, tapasztalatokat.

Mile Lajos kérdésére elmondta, az EU támogatottsága Szerbiában hullámzó, nagyban függ az aktuális eseményektől, volt már 80 százalék is, de jelenleg 50 százalék körüli.

A vajdasági képviselő kitért arra is, hogy az első félévi magyar soros EU-elnökség alatt előtérbe került Duna-stratégia kidolgozásában aktívan részt vettek, hiszen a kezdeményezés Szerbiának, azon belül pedig a Vajdaságnak igen fontos.