Kárpátalja lakosságának 9,5%-a munkanélküli

Július 19-én a kárpátaljai regionális munkaügyi központ kollégáinak részvételével fórumot tartottak Ungváron.  A megyei sajtószolgálat tudósítása szerint az ülésen részt vett a kárpátaljai területi adminisztráció helyettes vezetője, Ivan Kacsur is.

A résztvevők az első részben meghallgathatták a regionális munkaügyi központ igazgatójának, Jurij Fuscsicsnak a beszámolóját, aki többek között arról is beszélt, hogy jelenleg Kárpátalján több mint fél millió munkavállaló él. A hivatalos adatok szerint Kárpátalján 9,5%-os a munkanélküliség. Viszont megnövekedett a megüresedett álláshelyek száma, mondta Fuscsics. Január és június között ez a szám elérte a 13 ezret.

A legtöbb munkalehetőség a városokban koncentrálódik: ungvári az állásajánlatok 17,7%-a, munkácsi a 12%-a, és técsői járási a 9,1%-a betöltetlen. Kárpátalján a volóci, a perecsenyi és a nagybereznai járásban a legalacsonyabb a betöltetlen álláshelyek száma. A szakember azt is elmondta, hogy a munkavállalók számára a legnagyobb problémát a meglévő munkahelyeken az alacsony fizetés jelenti, ami elsősorban a munkaerő iránti kereslet és kínálat egyensúlyának hiányával magyarázható.

Fuscsics arról is beszélt, hogy Kárpátalján is egyre több a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélküli, és hiány van a jó szakmunkásokból. Hangsúlyozta, fontos, hogy a munkaügyi központok segítsenek a munkavállalóknak az átképzésben.

Ivan Kacsur másfelől kiemelte, hogy a munkaügyi központokban dolgozók munkakörét is ki kell tágítani. „Csupán az irodai munka elvégzése nem elég. A hivatal munkatársainak szoros együttműködésben kell dolgozniuk a munkáltatókkal és az álláskeresőkkel. Ebben sokat segít a hatékony kommunikáció.”

Kacsur azt is megemlítette, hogy napjainkban egyre többeknek van szüksége az állam támogatására és segítségére a munkavállaláshoz. A sűrűbb elbocsátások oka kétségtelenül a gazdasági válság.

A résztvevők emellett foglalkoztak a fizetett közmunka kérdésével is, ami Kárpátalján nem hozta meg a kívánt eredményt. Ennek legfőbb oka, hogy nem volt megfelelő az együttműködés a helyi vezetőség és a munkaügyi központok között.