Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Porfirio Lobo hondurasi elnök a hét elején bejelentette, halálosan megfenyegették, és bár elmondása szerint tudja, kik állnak a háttérben, egyelőre nem fedi fel kilétüket.
Az elnök úgy nyilatkozott, már tudja, kik akarnak végezni vele: „nem az alsóbb rétegekből valók…nem akarok neveket mondani, csak a tényeket közlöm”.
Június végén a parlament elfogadta azt a – 2016-ig érvényben lévő – törvényjavaslatot, amely szerint öt százalékos adót vetnek ki azokra a bankszámlákra, amelyeken ötezer dollárnál nagyobb összeg van; 21 százalékos adót kell fizetni a mobiltelefonok forgalmazásából származó bevételek után; 0,05 százalékos adót rónak ki a gyorséttermi ételekre; szintén öt százalékot a bányászati termékek exportjára, illetve egy százalékot a kaszinók működésére. A tervezet alapján az elkövetkező öt évben 400 millió dollárral több bevételhez jut ezáltal az állam, és ezt az összeget az országban egyre gyakoribbá váló szervezett bűnözés és kábítószer-kereskedelem elleni harcra fordítanák.
Szigorúbb biztonsági intézkedések
A döntés a privát szférában azonnal elégedetlenséget váltott ki, azt alkotmányellenesnek tartják, és attól tartanak, hogy a bevételekből kampánycélokat finanszíroznak majd. Az elnök szerint ezért olyan, a társadalom jómódú rétegeihez tartozó üzletemberek fenyegették meg, akik „nem hajlandóak hozzájárulni a központi költségvetéshez”. Azért őket sarcolja most meg, mert „ a szegényektől már nincs mit elvenni”. Valószínűleg ugyanarról a csoportról van szó, akik a 2009-es, Manuel Zelaya ellen irányuló államcsínyben is részt vettek.
„Államcsíny történt”
A bejelentésre egyébként szimbolikus időpontban került sor: most 42 éve ért véget El Salvador és Honduras háborúja. A katonai ceremóniával kísért megemlékezést követő sajtótájékoztatón arra is ígéretet tett, hogy elődjével ellentétben nem tervez alkotmánymódosítást, és elnöki mandátumának letelte után távozik a hatalomból.
Lobo nyilatkozata azért is érdekes, mert július elején az ő felkérésére – az Amerikai Államok Szervezetének (AÁSZ) támogatásával – felállt Igazság és Megbékélés Bizottsága jelentést készített, amely elismeri, hogy 2009-ben valóban puccs történt, nem pedig alkotmányos utódlás, azonban azt is hozzáteszi, hogy részben – egyes intézkedései miatt – Zelaya is felelős a történtekért. Az AÁSZ – amely az államcsínyt követetően felfüggesztette Honduras tagságát – főtitkára, José Miguel Insulza azt nyilatkozta, „a szervezet teljesítette feladatát, most a hondurasiaknak kell eldönteniük, milyen szankciókat alkalmaznak az elkövetők ellen”
Duzs Éva
