Kompromisszumok és látszólagos egység a kisebbségi nyelvtörvényről

Mennyiben változott a kisebbségek nyelvhasználatáról szóló törvény a szlovák kormánykoalíciós egyeztetés után? Néhány kötelesség lehetőséggé mérséklődött, hivatalosan teljes a koalíciós egység.

A kormány által szerdán jóváhagyott anyaggal kapcsolatban több minisztériumnak is fenntartásai akadtak, a belügyminisztériumnak például a rendőrök szolgálati nyelvével kapcsolatban: Daniel Lipšic azt szerette volna elérni, hogy a hatóságokkal írásban ne lehessen kisebbségi nyelven kommunikálni, csak szóban, informatív jelleggel és eligazítás közben. Az intézkedés a tizenöt százalékos magyar kisebbséggel rendelkező településeket érintené. A kulturális minisztérium a táblatörvény álcázott megváltoztatását látta a tervezetben, szintén nem járt sikerrel a kifogásaival.

Óvatos kompromisszumok

Az eredeti tervezet ugyanakkor több ponton is mérséklődött, elsősorban a várható szankciókkal kapcsolatban. A törvény módosított változata a községek több kötelezettségét már csak lehetőségként tünteti fel. „Elég sok észrevételt fogadott el a kormányhivatal, jelentős részük megtalálható a tervezetben is” – nyilatkozta portálunknak Szalay Zoltán, a tervezet szerzője.

A kölcsönös megegyezésnek köszönhető, hogy nem válik kötelezővé, mindössze a lehetőségét biztosítják az autóbusz- és vonatmegállók nevének feltüntetését az egyes állomásokon, hasonlóképpen önkéntes döntésen múlik a emlékművek közfeliratainak közlése a kisebbségi nyelveken. A kisebbségi nyelveken elterjedt helységnevek változatait az eredeti elképzelésekkel ellentétben nem lehet feltüntetni a kisebbség nyelvén a térképeken.

Áttörés az államigazgatásban

Míg az önkormányzatok működésében várhatóan nem hoz különösebben komoly változásokat a készülőfélben lévő törvény, az államigazgatási szerveknek akad majd munkájuk, ha érvénybe lépnek a változások. A kormány által elfogadott tervezet alapján a kisebbségek nyelvén is elérhetővé kell tenni például a születési bizonyítványokat, a házassági leveleket, vagy éppen a halotti bizonyítványok sémáit.  A kétnyelvű formanyomtatványok sem csak a községeket érintik, hanem például az adóhivatalokban is rendszeresíteni kell azokat.

Százalékharc

A kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadása körüli nehézségek miatt sokan aggódnak a kisebbségi nyelvtörvény sorsa felől is, a koalíció egységessége kérdéses. Az SaS frakciója a hírek szerint sikeresen egyeztetett a tervezetről a Híddal, az biztosnak tűnik, hogy Richard Sulíkék támogatják az intézkedést. Az SDKÚ körében sem merültek fel komolyabb kifogások, és a Híd is támogatja a tervezetet, a KDH álláspontja adhat okot az aggályokra. A kereszténydemokratáknak elsősorban a nyelvhasználati küszöb húsz százalékról tizenöt százalékra csökkentésével akadtak problémáik, s ezt hangoztatták is. A párt kedden hosszú tárgyalásokat folytatott az ügyben, s úgy tűnik, formálisan támogatja a kezdeményezést – hogy a parlamenti vita alatt milyen képviselői indítványok kerülhetnek elő a tervezettel kapcsolatban, az már egy más kérdés.

A tervezet tárgyalása a március 22-én kezdődő ülésen kerülhet napirendre a parlamentben, s ha elfogadják azt, az intézkedések július elsején léphetnek érvénybe.