Ismét prioritás a kisebbségi törvény

A román kormány kérni fogja a parlamentet, hogy fogadja el a nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvényt, amely mintegy négy évvel ezelőtt akadt el az alsóházban. A törvény elfogadásának határidejeként 2011 június végét határozták meg. A kisebbségi törvényt máris fölvették a kormány prioritáslistájára azon jogszabályok közé, amelyeket még a tavaszi parlamenti ülésszakban el kívánnak fogadtatni. Emil Boc legutóbb egy évvel korábban nevezte kormányzati prioritásnak a törvényt, 2010 február elején június végét szabta a jogszabály elfogadásának határidejéül. Azóta nem történt előrelépés a törvény ügyében.

Az RMDSZ által kidolgozott és 2005-ben benyújtott kisebbségi törvényt a szenátus annak idején elvetette, ugyanakkor tovább került a képviselőházba, amely döntéshozó kamarának számít ebben a témában. A törvény 2007-ben az alsóházban is elakadt, jórészt a jelenleg az RMDSZ-szel koalícióban kormányzó Demokrata-Liberális Párt (PD-L) honatyáinak obstrukciója miatt. A törvény elfogadását akkor hevesen ellenző párt képviselői ugyanis sorozatosan távol maradtak a bizottsági ülésektől, így a szaktestületek határozatképtelensége miatt a jogszabály megvitatása nem haladt előre – írja  a kolozsvári Krónika.

Kelemen Hunor művelődési miniszter, az RMDSZ elnöki tisztségének elnyerésére a legesélyesebbnek tartott jelölt szombaton Besztercén leszögezte: a szövetség számára az idei legfőbb prioritás a kisebbségi törvény elfogadása, valamint a fejlesztési régiók átrajzolása olyan formában, hogy a székelyföldi és a partiumi megyék is azonos régióba kerüljenek, így azok a hagyományos tájegységeket is tükrözzék.

A kisebbségi törvény egyébként már korábban is szerepelt a kormány prioritáslistáján. Emil Boc miniszterelnök tavaly februárban a képviselőház plénumában felszólalva a jogszabály mielőbbi elfogadására buzdította a honatyákat, mondván, hogy az elengedhetetlen egy demokratikus társadalomban. A kormányfő akkor azt mondta: a törvényt legkésőbb 2010 június végéig el kell fogadni a parlamentben. Az azóta eltelt egy évben semmiféle előrelépés nem történt a jogszabály ügyében.

A törvénytervezet fontos eleme, hogy államalkotó tényezőnek ismeri el a nemzeti kisebbségeket, és szavatolja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogát etnikai, kulturális, nyelvi és vallási önazonosságuk megőrzéséhez, fejlesztéséhez és kinyilvánításához való jogát.

Az egyik leglényegesebb pont szerint a jogszabály szavatolná a kulturális autonómiát, lehetővé téve, hogy a különböző nemzetiségek Kulturális Autonómiatanácsokat hozzanak létre, amelyek közvetítésével döntési jogkörhöz jutnának a kulturális, nyelvi és vallási identitást érintő kérdésekben.