Folytatják a tárgyalásokat az amerikaiak és a tálibok

Megkezdődött Dohában, Katar fővárosában szerdán az Egyesült Államok és az afganisztáni tálib felkelők tárgyalásainak újabb, hatodik fordulója – közölte Kabulban Zábiullah Mudzsáhid, a tálibok szóvivője.

Amerikai részről Zalmay Khalilzad, az elnök különmegbízottja, afganisztáni születésű amerikai diplomata vezeti a delegációt. Washington elsőként azt szeretné elérni, hogy a muszlim fundamentalista felkelők hirdessenek tűzszünetet, a tálibok viszont a külföldi katonák teljes kivonását követelik Afganisztánból.

Khalilzad korábban tudatta, hogy mindkét fél elkészítette a maga megállapodástervezetét arról, hogy hogyan és mikor kellene távozniuk a külföldi erőknek Afganisztánból, cserébe pedig a tálibok garanciákat adnának, hogy Afganisztán a jövőben nem lesz más országokat megtámadó fegyveres csoportok menedéke. Egy névtelenséget kérő forrás arról is beszámolt, hogy Washington a tálibok és az afgán kormány közötti párbeszédet is szorgalmazza.

Az Egyesült Államok a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően avatkozott be katonailag szövetségeseivel Afganisztánban, amelyet akkor a tálib szélsőségesek irányítottak, akik Washington szerint menedéket adtak a terrortámadások felelőseként megnevezett al-Kaida terrorszervezet vezetőjének, Oszama bin Ladennek. Az afganisztáni katonai misszió jelenleg a NATO vezetésével zajlik Eltökélt támogatás névvel, melynek elsősorban már nem harci feladatai vannak, hanem az afgán erők támogatása, segítése és kiképzése a dolga.

Az afganisztáni újjáépítés amerikai támogatását ellenőrző, úgynevezett különleges főfelügyelő a tárgyalásokkal egy időben hozta nyilvánosságra friss jelentését az Egyesült Államokban. Ez azt állapítja meg, hogy Washington éves szinten 5 milliárd dollárt fordít az afgán biztonsági erők támogatására, mindazonáltal az ország „nem áll készen a békére”, és sürgősen stratégiát kell kidolgoznia arra, hogy a tálib szélsőségesek hogyan illeszkedhetnek be a társadalomba, hogyan lehet felszámolni a korrupciót és az országban virágzó kábítószer-termelést.

A jelentésből az is kiderül, hogy a NATO-misszió már nem ad tájékoztatást arról, hogy a kabuli kormányzat illetve a tálibok az ország mely körzeteit tartják ellenőrzésük alatt, pedig az a felkelők elleni küzdelem egyik fontos mutatószáma. A korábbi adatok egyébként azt mutatták, hogy a tálibok egyre több körzetet vonnak ellenőrzésük alá, a kormány pedig a legutóbb közzétett adatok szerint az ország 407 körzetének csak 53,8 százalékát tartotta ellenőrzése alatt.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI/Reuters/AP/dpa

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »