Ahogy olvad a jég, Grönland fontos homokexportőrré válhat

Grönlandon érdekes és ritka pozitív következménye lehet a globális felmelegedésnek, amely megolvasztja a sziget hatalmas jégtakaróját és nagy mennyiségű üledéket mos a tengerbe.

Az építőiparban széles körben használt homok- és kavicsbányászat jelentősen fellendítheti az 56 ezer főt számláló Grönland gazdaságát, amely bár autonóm státuszt élvez, mégis a Dán Királyság része, és kénytelen nagymértékben a koppenhágai támogatásokra támaszkodni.

A homokbányászattal „Grönland hasznot húzhat az éghajlatváltozás kihívásaiból” – írta dán és amerikai tudósok egy csoportja a Nature Sustainability folyóiratban hétfőn. Az „A homok kiaknázásának ígéretei és veszélyei Grönlandon” című tanulmány szerint az északi-sarkvidéki szigetnek fel kell mérnie a part menti bányászattal járó kockázatokat – különösen ami a halászatot illeti –, és ha ez megvan, érdemes elgondolkoznia a homokexportáláson.

A növekvő globális hőmérséklet megolvasztja a grönlandi jégtakarót, ami – ha az egész elolvad – hét méterrel emeli meg a tengerszintet, és egyre több homokot és kavicsot szállít majd a part menti fjordokba. „Úgy is gondolhatunk az olvadó jégre, mint egy csapra, amelyből üledék folyik a partokra” – fogalmazott Mette Bendixen, a Colorado Egyetem Sarkköri és Alpesi Kutatóintézetének (INSTAAR) egyik kutatója.

A tanulmány leírja, hogy a globális homokszükséglet mintegy 9,55 milliárd tonnát tett ki 2017-ben, 99,5 milliárd dolláros piaci értékkel. A becslések szerint a növekvő kereslet és a valószínű hiány miatt ez 2100-ra akár a 481 milliárd dollárt is elérheti.

„A sarkvidéki népek általában azok közé tartoznak, akik igazán megérzik az éghajlatváltozást – a partok eróziója, valamint a hosszú ideje fagyott talajrétegek (permafroszt) felengedése látványos átalakulás” – mondta Bendixen. „Ez egy egyedülálló helyzet az olvadó jéglemez miatt” – tette hozzá.

David Boertmann, az Aarhusi Egyetem munkatársának elmondása szerint Grönland hazai építőiparát már most is segíti a helyi homokbányászat. Mint azonban kifejtette, ennek vannak hátrányai is, amelyek egyébként a sziget többi bányászati projektjét is érintik az uránbányászattól a ritkaföldfém-ásványok kitermeléséig. Ezek közé tartozik a távolság az európai és észak-amerikai piacoktól.

Bendixen viszont azzal érvelt, hogy a homokot gyakran szokták nagy távolságokra szállítani, mint például Vancouverből Los Angelesbe vagy Ausztráliából Dubaiba. „Bár jelenleg olcsó erőforrás, egyre drágább és drágább lesz” – magyarázta.

A tanulmány mindemellett megállapította, hogy a homok és a kavics felhasználható a jövőben a tengerszint megemelkedése miatt veszélyben lévő partok megerősítésére is.

  • Korábban írtuk:

Forrás: Reuters

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »