Az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerét körvonalazó politikai deklaráció sok egyéb célkitűzés mellett „egyszer és mindenkorra véget vet” az EU-állampolgárok megkötések nélküli betelepülésének, ugyanakkor garantálja a már az Egyesült Királyságban élő uniós polgárok jelenlegi jogosultságainak további érvényesülését – mondta csütörtökön a brit miniszterelnök.
Theresa May, aki a politikai nyilatkozat csütörtökön véglegesített tervezetét ismertette délutáni alsóházi felszólalásában a képviselőkkel, kijelentette: a szakképzettséget előnyben részesítő majdani új brit bevándorlási szabályozás nem azt veszi figyelembe, hogy ki honnan jött, hanem azt, hogy ki mivel tud hozzájárulni az Egyesült Királyság életéhez.
A brit kormányfő alsóházi nyilatkozata előtt nem sokkal jelentették be Brüsszelben, hogy a tárgyalóküldöttségek megállapodtak a majdani kapcsolatrendszer főbb elemeit tartalmazó 26 oldalas deklaráció tervezetéről.
Theresa May elmondta a parlamentben, hogy a deklaráció – amelyet a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét tartalmazó 585 oldalas megállapodástervezettel együtt az EU-ban maradó 27 tagországnak is el kell fogadnia – előirányozza egy olyan új szabadkereskedelmi térség létrehozását az EU-val, amelyben nem lennének vámok, illetékek, egyéb pénzügyi terhelések és mennyiségi korlátozások. A brit miniszterelnök szerint ez lenne az első ilyen jellegű megállapodás az EU és a világ bármely fejlett gazdasága között.
May döntő fontosságúnak nevezte, hogy a majdani kapcsolatrendszerről szóló szövegtervezetben egyértelműen szerepel a lehetőség az Egyesült Királyság független kereskedelempolitikájának kialakítására az EU-hoz fűződő szabadkereskedelmi kapcsolatrendszerrel párhuzamosan.
A politikai deklaráció egyik legsarkalatosabb, újnak tűnő eleme utalást tesz alternatív lehetőségekre annak érdekében, elkerülhető legyen az Észak-Írország és az EU-ban maradó Ír Köztársaság közötti 499 kilométeres határszakaszon a hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés visszaállítása.
Ezt súlyos bírálatok érik elsősorban a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-tábora részéről, azzal az érvvel, hogy ennek alapján az Egyesült Királyság meghatározatlan időre „beleragadhat” egy vámuniós mechanizmusba az EU-val, úgy, hogy nem tud más országokkal saját kereskedelmi egyezményeket kötni.
A majdani kapcsolatrendszerről szóló deklarációban azonban – és ezt Theresa May is hangsúlyozta csütörtöki alsóházi tájékoztatójában – egyértelmű utalás szerepel arra, hogy sem London, sem az EU nem kívánja alkalmazni ezt a tartalékmegoldást, mivel az elsődleges cél az, hogy az átmeneti időszak végére, 2021. január 1-jére érvényben legyen az új kétoldalú kapcsolatrendszer, amely önmagában szükségtelenné tenné a határellenőrzést.
Theresa May ismertetése szerint „abban a valószínűtlen esetben” is, ha „valaha egyáltalán szükség lenne” a tartalékmegoldásra, a cél az, hogy ennek gyorsan a helyébe lépjen vagy a végleges kapcsolatrendszer, vagy valamilyen alternatív megoldás. Az alternatív lehetőségek között szerepelhet a fizikai határellenőrzés elkerülése technológiai eszközökkel, és ezek előkészületi munkálatai még a Brexit előtt megkezdődnek – mondta a brit kormányfő.
A politikai deklaráció tervezetét azonban mindezek ellenére ismét heves bírálatok érték a kormányfői felszólalást követő alsóházi vitában, és elemzői vélemények szerint ez növeli annak a kockázatát, hogy a megállapodástervezetet a londoni parlament nem fogja elfogadni.
Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport londoni kutatóműhelyének szakértői csütörtök esti gyorselemzésükben közölték: a negatív parlamenti reakciók alapján az eddigi 60 százalék helyett immár 75 százalékosra taksálják annak az esélyét, hogy a Brexit-megállapodáscsomagot a londoni alsóház a december második hetére valószínűsíthető szavazáson elutasítja.
- Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: MTI