Brexit – Londonnak sajátos szabályozási rendszert kell kialakítania

A brit miniszterelnök szerint a londoni City pénzügyi központja nem működhet olyan szabályozási rendszerben, amelyet máshol alakítanak ki.

Theresa May a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: ha Nagy-Britannia a brit EU-tagság megszűnése után is a passporting-jogok, vagyis az uniós piacokra kiterjedő pénzügyi szolgáltatásnyújtási jogosítványok jelenlegi rendszerének érvényesítésére törekedne, a City pénzügyi központjának olyan előírásokat kellene betartania, amelyeket mások határoznak meg. A City pénzügyi stabilitásának fontossága miatt nem járható út e szabályok egyszerű elfogadása úgy, hogy Londonnak nincs befolyása kialakításukra – tette hozzá.

Theresa May brit miniszterelnök a szigetországnak az Európai Unióból történő kilépésének feltételeiről beszél a londoni polgármester hivatalos rezidenciáján, a Mansion House-ban 2018. március 2-án. (MTI/EPA/Bloomberg pool/Chris J. Ratcliffe)

A brit kormányfő hangsúlyozta, hogy a passporting-szabályrendszer az EU egységes belső piacához, a tagság e piacon pedig az EU-tagsághoz kötődik. „Kilépünk az EU-ból, (így) a jövőben nem leszünk az egységes belső piac tagjai sem, a pénzügyi szolgáltatások terén is új viszonyrendszerre törekszünk, amelynek alapja a szabályozási rendszerek kölcsönös elismerésének koncepciója” – mondta Theresa May a vasárnapi BBC-interjúban.

A londoni Cityben honos pénzügyi szolgáltató cégek azonban éppen attól tartanak, hogy a Brexit után elveszíthetik az euróövezeti piacokra szóló szolgáltatásnyújtási engedélyeiket, pontosan azért, mert a brit kormány tervei szerint Nagy-Britannia az EU-tagság megszűnésével egy időben kilépne az Európai Unió egységes belső piacáról is.

A passporting-jogok elvesztésének kockázataira nagy londoni elemzőházak is felhívták már a figyelmet.

A legrészletesebb elemzést erről a kockázatról az Oliver Wyman globális vállalati tanácsadó cég készítette. A ház modellszámításai szerint a legrosszabb forgatókönyvek megvalósulása esetén az EU-piachoz kötődő üzleti aktivitás a londoni pénzügyi szolgáltatási szektorban 40-50 százalékkal zuhanna, és ez a tovagyűrűző másodlagos hatásokkal együtt 38 milliárd font (több mint 13 ezer milliárd forint) bevételkieséssel és 75 ezer munkahely megszűnésével is járhat a Cityben.

A Cityben működő pénzügyi szolgáltatók közül több is kilátásba helyezte, hogy munkahelyeket telepít át Londonból más pénzügyi központokba.
Jamie Dimon, a legnagyobb amerikai bankcsoport, a JP Morgan vezérigazgatója a BBC-nek nyilatkozva a minap kijelentette: ha Londonnak a brit EU-tagság megszűnése utáni időszakra nem sikerül a jelenlegi pénzügyi szabályozás viszonos fenntartásáról megállapodásra jutnia az Európai Unióval, a JP Morgan négyezernél is több munkahelyet telepíthet külföldre a Cityből.
A legnagyobb tőkeértékű amerikai banki konglomerátum 16 ezer alkalmazottat foglalkoztat londoni részlegében.

Theresa May azonban a vasárnapi BBC-interjúban kijelentette: a brit kormány olyan viszonyrendszerre törekszik az EU-val, amely lehetővé teszi, hogy a pénzügyi szolgáltatási cégek a londoni Cityben maradhassanak, és innen folytathassák szolgáltatásnyújtási tevékenységüket az Európai Unióban.
May erről a kérdésről szólt a brit kormány további Brexit-tárgyalási stratégiáját részletező pénteki beszédében is, hangsúlyozva: Nagy-Britannia viseli a felelősséget a világ legjelentősebb pénzügyi központjának stabilitásáért, és a brit adófizetőket terhelik a kockázatok is, ezért „irreális lenne”, ha London a brit EU-tagság megszűnése után is automatikusan és maradéktalanul átvenne minden új EU-jogszabályt ezen a területen.

Theresa May szerint a megfelelő szabályozás az EU érdeke is, mivel a londoni székhelyű bankok bonyolítják az uniós vállalatok adósság- és részvénykibocsátásainak felét, és évente 1100 milliárd font (390 ezer milliárd forint) hitelt folyósítanak az EU többi gazdaságának.

Forrás: MTI