Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdán délután bemutatta a jelenleg még 28 tagú Európai Unió jövőjére vonatkozó úgynevezett Fehér Könyvet, amely öt lehetséges forgatókönyvet vázol fel a Brexit utáni integráció jövőbeli fejlődési irányáról.
„Ideje kidolgozni azt az európai jövőképet, amelyen együtt dolgozhatnak az Egyesült Királyság kilépése után bennmaradó tagállamok” – közölte Juncker, aki szerint akármilyen sajnálatos is a britek távozása, az nem állíthatja meg az Európai Unió menetelését.
- Kapcsolódó cikkünk:
Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén ismertetett dokumentumot vitaindítónak szánják az unió elődszervezeteit megalapító Római Szerződés 60. évfordulója alkalmából. Juncker reményei szerint a tagállamok vezetői még az év vége előtt eldönthetik, milyen fejlődési utat kívánnak követni 2025-ig.
A római csúcstalálkozó nem pusztán egy ünnepség lesz, ez lesz a 27 tagú Európai Unió születésének pillanata is – hangoztatta a bizottság elnöke.
„Ahogy új fejezet kezdődik történelmünkben, talán ideje új válaszokat keresnünk” – tette hozzá.
Mint a Fehér Könyvben írták, széles körű párbeszédet kell indítani az uniós állampolgárokkal, amelynek során minden véleményt meg kell hallgatni.
„A kihívásokkal teli, egyre inkább multipolárissá váló világban a 27 tagú Európai Uniónak magának kell meghatároznia a szerepét” – hangsúlyozták.
1. Az első forgatókönyv a status quo megőrzéséről szól: az integráció egyes területeken szorosabbá válna, de a tagállamok megőriznék szuverenitásuk legfőbb elemeit. Az eredményközpontú reformprogram mellett megmaradna az unió egysége, azonban bizonyos kérdésekben éles szembenállásokra lehetne számítani.
2. A második lehetőség értelmében az Európai Unió fokozatosan leszűkítené az integrációt az egységes belső piac területére, más kérdésekben, például a migráció vagy a biztonság és a védelem terén a jelenlegi uniós szintű helyett kétoldalú együttműködés alakulna ki a tagállamok között.
3. A harmadik opció lényegében a többsebességes Európa gondolatát vázolja fel, amelyben a belső piac közös elmélyítése mellett egyes tagállamok bizonyos területeken külön csapatot alkotva szorosabban együttműködhetnek.
4. A negyedik forgatókönyv értelmében a tagállamok mélyítenék az együttműködést egyes területeken, például a kereskedelem, a migráció, az egységes külpolitika vagy a határvédelem területén, amelyekben gyorsabbá és hatékonyabbá válna a döntéshozatal, összességében azonban szűkítenék a közös fellépést területeit.
5. Az ötödik opció tulajdonképpen a föderális Európa irányába történő elmozdulást jelenti, minden területen fokoznák az integrációt, teljesen egységesítenék a belső piacot.
Juncker a bennmaradó tagországok állam- és kormányfőinek március 25-i római csúcstalálkozóján is bemutatja a friss bizottsági anyagot, és ezután a tervek szerint megkezdődhet a vita az unió jövőjéről.
Mint mondta, nincs értelme az Európai Unió, illetve Brüsszel folyamatos szidalmazásának, ez egyfajta pótcselekvés, amely gyakran a tagállami hibák elkendőzésére szolgál.
El kell dönteni, merre tart Európa, le kell folytatni ezeket a vitákat. Világossá kell tenni, mit tehet és mit nem tehet meg az unió az állampolgárok érdekében. Sikereket érhetünk el, de nem tudunk csodát tenni – mondta Juncker.
„Nem szabad elhitetni az emberekkel, hogy lehozzuk a csillagokat, mikor csak egy teleszkópot tudunk a kezükbe adni” – hangsúlyozta.
Forrás: MTI
