Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
A francia képviselők újraválaszották a nemzetgyűlés elnökének az államfői táborhoz tartozó Yael Braun-Pivet-t csütörtök este, miután Emmanuel Macron államfő centrista pártszövetsége megállapodást kötött a hagyományos jobboldallal.
Franciaország harmadik legfontosabb tisztségéért hatan indultak. Az új nemzetgyűlés alakuló ülésén a leköszönő házelnök a harmadik fordulóban 220 szavazattal végzett az élen, maga mögé utasítva a legtöbb parlamenti mandátummal rendelkező baloldal jelöltjét, André Chassaigne-t, aki 213 szavazatot kapott. A Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés jelöltje, Sébastien Chenu 141 szavazatot kapott.
A radikális baloldali Engedetlen Franciaország, a kommunisták, a zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött választási szövetség még mindig egyedül szeretne kormányozni annak ellenére, hogy nincs meg az ehhez szükséges 289 fős abszolút többsége a nemzetgyűlésben, miközben az elnöki tábor alternatív többséget próbál kialakítani a választások negyedik helyén végzett jobbközép Köztársaságiakkal, akik a Köztársasági Jobboldal nevet vették fel az újjáalakult nemzetgyűlésben.
„Teljes mértékben vállaljuk a felelősségünket. Ez azt jelenti, hogy megakadályozzuk az Engedetlen Franciaországot és azokat, akik zűrzavart csinálnak a nemzetgyűlésben, hogy hozzájussanak az elnöki székhez” – mondta az AFP hírügynökségnek Vincent Jeanbrun, a saját jelöltjét a harmadik fordulóban visszaléptető jobbközép frakció szóvivője.
Az előrehozott választások eredményeként háromosztatúvá vált a 11 frakcióval rendelkező nemzetgyűlés, s egyik blokknak sincs elég mandátuma a kormányzáshoz:
- A baloldal 190 mandátummal rendelkezik az eddig 151 helyett
- Emmanuel Macron Együtt pártszövetsége elvesztette a 246 fős relatív többségét, s 168 képviselője maradt
- A Nemzeti Tömörülésnek pedig a korábbi 89 helyett ugyan jóval több, 143 mandátuma van, de ez csak a harmadik helyre elég.
Emmanuel Macron kedden elfogadta Gabriel Attal miniszterelnök és kormánya lemondását, de a leköszönő tárcavezetők a helyükön maradnak ügyvivő minőségben még néhány hétig, feltehetően a párizsi olimpiai játékok (július 26. – augusztus 11.) végéig.
Egyelőre teljesen bizonytalan, hogy utána milyen kormánya lesz Franciaországnak. A baloldali pártok tíz napja nem tudnak megállapodni egy konszenzusos személyben, akit megnevezhetnének miniszterelnök-jelöltjüknek. A folyamatos egyeztetéseken a legnagyobb feszültségek az Új Népfront parlamenti irányításáért egymással rivalizáló radikális baloldal és a szocialisták között mutatkoznak.
Emmanuel Macron kedden a kormányülésen úgy vélte, hogy az elnöki tábornak javaslatot kellene letennie az asztalra „vagy egy többségi koalícióról, vagy pedig egy széles körű törvényhozási paktumról”, a mérsékelt baloldal és a hagyományos jobboldal bevonásával.
A nemzetgyűlés elnökének megválasztása előtt Párizs belvárosában a CGT szakszervezet felhívására több százan követelték a választások tiszteletben tartását, és azt, hogy a nemzetgyűlés elnöki széke és a miniszterelnöki poszt is a baloldali szövetséghez kerüljön.
Forrás: MTI
